© sxc.hu

Noha megerősítette, hogy az euróövezeti csatlakozást hivatalosan 2014-re tervezik, hozzátette azt is, ha a dolgok gyorsabban mennek, akkor természetesen bizakodóbbak lehetnek.

Az euróövezetbe jelentkezőknek legalább két évet kell tölteniük az ERM II-ben, amelyben valutájuk árfolyama plusz-mínusz 15 százalékos sávban mozoghat az Európai Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal közösen megállapított sávközéphez képest.

Romániának most három évre van szüksége a lassú infláció konszolidálására, tette hozzá a bankelnök. Áprilisban Varujan Vosganian román pénzügyminiszter azt mondta, hogy ő 2013-2014-ben reméli az euróövezeti csatlakozást, tehát akár egy évvel korábban a hivatalos kormányzati célnál.

A román gazdasági és pénzügyminiszter szerint nem valószínű, hogy az államháztartási hiány az idén meghaladná Romániában a GDP-hez viszonyított 2,8 százalékot, sőt, akár a hazai össztermék legföljebb 2,4-2,5 százaléka is lehet. Az előrejelzést hétfőn módosították lefelé, mert a becsültnél nagyobb a költségvetés bevétele és a gazdaság is erősebben bővül a minisztérium szerint. A pénzügyminisztériumban most arra számítanak, hogy jövőre az államháztartási hiány 2 százalék alatti lesz, valószínűleg 1 százalékhoz közeli, ez is jóval kisebb a korábbi hivatalos előrejelzéseknél.

Az EU-szabály legföljebb 3 százalékot ír elő. Az Európai Bizottság viszont államháztartási pozíciójának javítására sürgette Romániát az ország első konvergencia-programjának értékelésekor, márciusban, hangsúlyozva, hogy bár középtávon a konvergencia-program tartható célkitűzéseket tartalmaz, jövőre és azt követően az államháztartási hiány magasabb lehet a tervezettnél, és meghaladhatja a hazai össztermékhez viszonyított 3 százalékos európai kritériumot. Ellenzi ezért a testület a programból idénre kiolvasható pénzügyi lazítást. A GDP 15 százalékát kitevő közadósság viszont Brüsszel szerint dicséretesen alacsony, és annak további csökkenése is várható.

A román kormány 2006-ra végül 2,5 százalékos GDP-arányos deficitcélt állított be, a szaporítani tervezett infrastrukturális beruházások miatt. Az eredeti cél 0,5 százalékos hiány volt, a célszámot az év során négyszer emelték, de a januárban Brüsszelbe küldött konvergencia-programban végül is csak 2,3 százalékos hiányt jelenthettek tavalyról, az infrastrukturális tervezetek késlekedő megvalósítása miatt. Az októberben elkészült költségvetési terv szerint az államháztartási hiánycél idén a GDP 2,8 százaléka, de a konvergenciaterv már csak 2,7 százalékot említett a GDP-hez képest. A 2009-ig szóló konvergencia-program szerint 2008-ra 2,6 százalékos, 2009-re 1,9-2,0 százalékos a román kormány hiányterve.

A brüsszeli bizottság szerint viszont e tervek nem tartalmaznak kellő tartalékot, és nincs megmagyarázva, bizonyítva, mitől várható a hiány jelentős csökkenése 2009-ben. A sokirányú bizonytalanságot jól jelzi, hogy az EU-bizottság legutóbbi, múlt héten megjelent hivatalos becslése szerint Románia államháztartási hiánya tavaly csak 1,9 százalékos volt a GDP-hez képest. Tavaly novemberben 1,4 százalékot valószínűsített a bizottság tavalyra. Idénre és jövőre a bizottság 3,2-3,2 százalékot jósolt Romániának, a novemberben jelzett 2,6-2,6 százalék helyett.

© sxc.hu

Románia hazai összterméke tavaly - 342,418 milliárd lej (25,46 billió forint) - 7,7 százalékkal volt több reálértékben a 2005-ösnél. Az idei évre a kormány ehhez képest valamelyes lassulást, 6,5 százalékos növekedést vár. A növekedést jelenleg főleg a külföldi beruházások táplálják, a kormányzati költekezés viszont - egyes infrastrukturális beruházások szervezetlensége miatt - egyelőre elmarad még a tervektől is. Mindezért a GDP viszonylag inflációmentesen növekedhet, annak ellenére, hogy a lakossági fogyasztás éves összehasonlításban 10 százalék fölött bővül, az átlagbér 10-12 százalékos éves reál-emelkedéseiből, mert nagy a munkaerőhiány.

Romániában áprilisban 3,77 százalékos volt a tizenkét havi infláció. Előzőleg, márciusban a rendszerváltás óta a legalacsonyabbra, 3,66 százalékra csökkent, továbbra is az olcsó EU-import versenye miatt. Tavaly augusztustól már rendre alacsonyabb volt az infláció, mint bármikor a rendszerváltás óta, így a végeredmény kényelmesen a bank 4-6 százalékos év végi célján belül maradt. 2005. decemberben még nem sikerült teljesíteni a 6,5-8,5 százalékos célt.

Ennek ellenére az EU-csatlakozás után fellazult politikai fegyelem, pontosabban a fegyelmezetlenség jegybanki szigort válthat ki Romániában, kényszerűen lassítva a gazdasági növekedést. "A jelenlegi politikai feszültség és egy választási kampány hamaros kilátása a pénzügy- és a bérpolitika szélsőséges enyhítéséhez vezethet" a kormányzat részéről, figyelmeztetett a Román Nemzeti Bank másfél hete.

A bank egyelőre változatlanul, 3,7 százalékon hagyta az előrejelzését a decemberi tizenkét havi inflációra. Az év végi célsávja 3-5 százalékos, a jövő év végére 2,8-4,8 százalékos.