Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
| Nehézségek jönnek |
Az elmaradottabb térségek és ágazatok felzárkóztatását szolgáló kohéziós politika bizonyítottan hatással volt az Európai Unió régióinak fejlődésére, de számos új nehézséggel kell megbirkóznia az elkövetkező években, állapította meg az Európai Bizottság szerdán Brüsszelben kiadott jelentése. Tovább. |
A Magyar Közgazdasági Társaság Közgazdászok a jövőről, a jövőért című vitasorozatán a pénzügyminisztérium "szuperspájzolási" törekvéseit Kupa Mihály helyesnek nevezte a bevételi oldal stabilizációjának megteremtése szempontjából. Kételkedett azonban a kiadási oldal sikeres lefaragásában. A restrikciót, a befagyasztásokat a volt pénzügyminiszter helyesnek tartotta, így nem értett egyet a tartalékok egy részének negyedéves felszabadításával. A volt pézügyminiszter a döntő évnek a 2008-09-es évet tartotta.
Az elindított reformokat illetően – a vitasorozat többi előadóihoz hasonlóan – hiányolta a végcél pontos megfogalmazását, illetve a reformok törvényi garanciákkal történő megtámogatását. Véleménye szerint a reformok tartósságát kérdőjelezi meg az a jelenlegi helyzet, hogy csak – az egyébként bármikor felülírható – feles törvények megváltoztatásával lehet előrehaladni, a két-harmados törvények megszavazására ugyanis nincs lehetőség.
A versenyképességgel kapcsolatban megjegyezte, hogy Magyarországon tévesen gondolják, hogy adózással lehet versenyképességet befolyásolni. Azt ugyan nem vitatta, hogy a konvergenciaprogram adóemelései rontották a versenyképességet átmenetileg, de hangsúlyozta, hogy az a tétel se rövid, se hosszú távon nem igazolható, hogy az adócsökkentés bármilyen mértékben befolyásolná a versenyképességet. Az innováció és a kutatás-fejlesztés, valamint az emberi tőke minősége azonban sokkal inkább befolyásolja azt. Nagy probléma a szakképzett munkaerő hiánya, a korrupció (ez utóbbi inflációemelő tényező is), és a szabályozás átláthatatlansága és követhetetlensége.
A dátumot kell jól megválasztani (Oldaltörés)
Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke is hiányolta a széleskörű megállapodást az államháztartás átalakításának fő irányairól, az állam jövőbeli feladatairól. Magyarországnak nincs más választása, de felhívta a figyelmet az ezzel járó növekedési áldozatra, a szigorú maastrichti kritériumok felzárkózást lassító hatására, valamint az önálló monetáris politika megszűnésének kockázataira.
Erdei Tamás többek között hangsúlyozta, hogy a konvergenciaprogramot nem lehet összemosni az euró bevezetésével: konvergenciaprogramra nem az euró bevezetése miatt van szükség. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a program, illetve az ebben vállalt reformok alapvetően pénzügyi és nem társadalmi, vagy gazdasági konvergenciát jelentenek. Az államháztartás alrendszereinek működésén mindenképpen változtatni kellett – mondta –, de kockázatosnak nevezte a pontos célokról való megállapodás hiányát. Így ugyanis óriási hibákat követhetünk el, aminek a böjtje is meg lesz - figyelmeztetett Erdei Tamás. Az euróövezethez csak stabil gazdasággal lehet csatlakozni; az alrendszerekkel meg nem támogatott pénzügyi konvergencia sikere esetén is kérdéses lehet a stabilitás fenntartása – emelte ki a Magyar Bankszövetség elnöke. Véleménye szerint 2009-2012 között lehet meghatározni az eurózónához történő csatlakozás várható időpontját.
A bankrendszert illetően kifejtette: az euró bevezetésével a magyar piac még inkább nyitottá válik, amely a bankszektor jövedelmezőségének mintegy 10-20 százalékos csökkenésével járhat az árfolyamnyereség, illetve a tranzakciós költségek megszűnése miatt. Mindezek ellenére ismételten kiemelte: Magyarország nagyon be van ágyazva az európai piacba, ezért nincs más választása, mint csatlakozni az eurózónához. Egyedül a dátum megválasztásával tompíthatjuk a negatív hatásokat.
Szapáry György, az MNB volt alelnöke a csatlakozási árfolyamot érintő aggályokra úgy reagált, hgoy kisebb probléma, mint ahogyan ezt sokan képzelik, mivel az eurózónához legutóbb csatlakozó országok esetében a piaci árat fogadták el csatlakozási árfolyamnak. Nagyobb kockázatnak nevezte az eurózóna új tagjainál megfigyelt hitelboomot, de mint mondta Magyarországon ez jelenleg is valós, aktuális probléma. A maastrichti kritériumok kritikáival összefüggésben azonban megjegyezte: mindig csak olyan országok kritizálnak, amelyek messze állnak teljesítésüktől.
