Joaquim Almunia az EU pénzügyi biztosa. Árgus szemmel © AP

A bizottság aznap fogadta el értékelését a konvergencia-program végrehajtásának állásáról áprilisban beadott magyar beszámolóról, illetve a túlzottan magas deficit miatti eljárás keretében tett korábbi EU-ajánlások teljesítéséről. Ezúttal a testület úgy ítélte meg, hogy egyelőre további lépések a unió részéről nem szükségesek, a magyar hiány GDP-hez képest 3 százalék körülire szorítása 2009-re jelenleg teljesíthetőnek tűnik.

Almunia szóban is megerősítette, hogy jelenleg a testület pozitívan értékeli a magyar kiigazítási pályán tett lépéseket, és erről fog beszámolni az európai uniós tagországok pénzügyminiszteri tanácsának. „Magyarország úton van afelé, hogy végrehajtsa a tanács tavaly elfogadott ajánlásait” – hangoztatta. „Úgy ítéljük meg, hogy a deficit korrekciójával kapcsolatban 2008-ra, 2009-re kitűzött magyar célok is teljesíthetők, és abba az irányba mennek, amelyet Magyarország tavaly megkezdett” – tette hozzá.

A pénzügyi biztos leszögezte ugyanakkor azt is, hogy a bizottság még lát kockázatokat a magyar program végrehajtását illetően. „Még vannak jelentős kockázatok. Fontos szerkezeti reformlépéseket még el kell fogadni, folytatni kell jelentős erőfeszítéseket” – hangoztatta. Magyarország az előrejelzések szerint még idén is az EU legnagyobb arányú államháztartási hiányával fog rendelkezni, figyelmeztetett. Reményét fejezte ki, hogy a hat hónap múlva érkező újabb magyar beszámoló nyomán Brüsszel "folytatni tudja a pozitív értékelést". Almunia leszögezte, hogy megvárja az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) deficitelemzését, és el is fogadja azt.

Magyarország úton van afelé, hogy legkésőbb 2009-re az uniós kívánalmaknak megfelelően a hazai össztermék 3 százalékának megfelelő szintre szorítsa államháztartási hiányát, áll abban a hivatalos értékelésben, amelyet az Európai Bizottság adott ki szerdán a konvergencia-program teljesítésének helyzetéről áprilisban benyújtott magyar beszámolóról, az ország ellen a túlzott deficit miatt uniós szinten folyó eljárás keretében.

Az Európai Unió végrehajtó testülete ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a cél eléréséhez teljes egészében végre kell hajtani a szerkezeti reformok programját, és továbbra is szigorú költségvetési konszolidációs stratégiát kell követni.

A bizottság szerint nincs oka annak, hogy az Európai Unió újabb ajánlásokat adjon Magyarországnak a magas deficit miatt. „A túlzott hiány 2009-es határidőig történő kiigazítása továbbra is veszélyben van; a cél elérése a strukturális reformtervek további részletezésétől és végrehajtásától, valamint a költségvetési keretek megerősítésétől függ”, áll az értékelésben. De hozzátették: „A Magyarország által hozott intézkedések megfelelő előrelépést jelentenek a túlzott hiány 2009-ig történő kiigazítása irányában”.

A testület leszögezte, hogy továbbra is élénk figyelemmel kíséri a helyzet alakulását. „Magyarország 2006 közepe óta jelentős lépéseket tett a költségvetési konszolidáció felé, miután 2006-ban mérsékelte az államháztartás helyzetének romlását, 2007-re pedig jelentős hiánycsökkentést tett lehetővé. Ugyanakkor továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy a túlzott hiány nem szűnik meg 2009-ig. A tervezettnél jobb 2006-os költségvetési eredményekre alapozva ezért fenn kell tartani a konszolidációs erőfeszítéseket, különösen a kiadási oldalon, a strukturális reformokat pedig részletesebben ki kell dolgozni és végre kell hajtani”, idézte a témáról kiadott sajtóközlemény Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztost.

A testület emlékeztetett arra, hogy „Magyarország 2004 óta túlzott hiány esetén követendő eljárás alatt áll. A Tanács 2006. október 10-én a Szerződés 104. cikke (7) bekezdésének alapján egy harmadik ajánlást fogadott el, melyben a túlzott hiány azonnali kiigazítására szólította fel Magyarországot, miután az elmulasztotta végrehajtani az első két ajánlás rendelkezéseit. A Tanács a határidőt – egy évvel meghosszabbítva – 2009-re módosította. Emellett kiemelten sürgette Magyarországot, hogy hiteles és fenntartható módon csökkentse a hiányt, és ehhez 2006-ban állítsa meg az államháztartás helyzetének romlását, majd 2007-ben csökkentse jelentős mértékben a strukturális hiányt, és állítsa határozottan csökkenő pályára a bruttó államadóssági rátát. A Tanács emellett felkérte Magyarországot a tervezett strukturális reformok sürgős végrehajtására és a költségvetési ellenőrzés javítására.”

A tavaly júniusban elfogadott, a költségvetés kiigazítására irányuló intézkedések révén „a hiány mértéke a 2006-ra tervezettet felülmúlva a GDP majdnem 1 százalékával csökkent, bár továbbra is igen magas, a GDP 9,2 százalékát éri el”, írta a bizottság. Az ország emellett „jelenleg úton van a 2007-re kitűzött, a GDP 6,8 százalékát kitevő államháztartási hiánycél elérése felé, számos strukturális reform végrehajtását kezdte meg a közigazgatás, az egészségügy, a közoktatás és a nyugdíjrendszer terén, és megtette az első lépéseket a költségvetési keretek erősítése felé”.