Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A PSZÁF rámutat: a biztosítók nem tehetik meg, hogy a kötelező felelősségbiztosítás (kgfb) díját a szerződéskötéstől számolják, viszont kockázatot csak az első díj beérkeztétől vállalnak.
A Varga Csaba főigazgató által jegyzett körlevél rögzíti: több biztosító kgfb ajánlatában olyan kikötés szerepel, hogy a biztosító kockázatviselése az azt követő napon kezdődik, amikor a biztosítás első díját a biztosító részére befizeti az ügyfél. A kockázat vállalásának a díjfizetéshez kötése önmagában nem jogellenes, viszont ellentétes a jogalkotói szándékkal – állapítja meg a dokumentum.
A szerződéskötés és a kockázatviselés kezdete ekkor elválik egymástól, aminek az is lehet a következménye, hogy a károkozónak még éppen nem él a biztosítása. Az is gond, hogy a biztosító a díjat a szerződéskötéstől számolja, a kockázatot viszont későbbtől – a díj beérkeztétől – vállalja.
A PSZÁF ezért azt javasolja a biztosítóknak, hogy olyan szerződési feltételt alkalmazzanak, amelyben – a szerződéskötéstől – napokban meghatározott díjhalasztást kap az ügyfél. Így a biztosítása életbe lép a szerződés megkötésével, viszont ha záros határidőn belül nem fizeti ki a díjat, akkor a biztosító kockázatvállalása megszűnik.
A főigazgató arra kéri a biztosítók igazgatóit, hogy javaslatait építsék be szabályzataikba, és ezeket alkalmazzák a napi gyakorlatban. Annak ellenére, hogy a körlevélnek jogilag kötelező ereje nincs, a megvalósulását ellenőrzéskor vizsgálja a felügyelet.
