A bulgáriai Neszebár. Maradnának a régiben © hvg.hu

A legutóbbi két bővítési körben – 2004-ben és 2007-ben – csatlakozott 12 új tagállam hosszú évekig fáradozott azon, hogy megfeleljen az unió által támasztott követelményeknek. A csatlakozási feltételek teljesítése nem merül ki pusztán a törvénykönyvek átírásában. A kisebbségvédelem és a jogállamiság melletti elkötelezettség, illetve a versenyképes piacgazdaság fenntartásának képessége mellett ide tartozik az állami kiadások csökkentése, a veszteséges állami iparágak megszüntetése és a szocialista korból örökölt jóléti rendszer megnyirbálása is.

Mi a helyzet azonban a teljes jogú tagság elnyerése után? A tapasztalatok szerint az újonnan csatlakozott, többségükben kelet-közép-európai országok mintha elfáradtak volna, és csökkent volna a hajlandóságuk arra, hogy további konfrontációkat vállaljanak a népszerűtlen reformok végrehajtása érdekében. Mások mellett Csehországban és Lengyelországban a polgárok meg is büntették a fájdalmas reformokat levezénylő kormánykoalíciókat, és a választásokon leváltották őket a hatalomból.

Néhány új tagállam olyannyira elvesztette a lendületét, hogy bizonyos területeken még érezhetően vissza is csúszott a teljesítménye a csatlakozás óta. Lengyelországban például a tavaly leváltott kormány veszélyeztette a közigazgatás és a központi bank függetlenségét. A jelenlegi szlovák kormánykoalícióban pedig részt vesznek a magyar kisebbség elleni csípős kirohanásaikról hírhedt megrögzött nacionalisták. Januárban olyan törvénytervezet született Pozsonyban, amely szerint felelősségre lehetne vonni azokat a médiumokat, amelyek a társadalom számára elfogadhatatlan magatartást népszerűsítenek.

A Freedom House amerikai szervezet a szabadság és a demokrácia helyzetéről szóló tavalyi világjelentésében megállapította, hogy a tíz újonnan csatlakozott közép-kelet-európai EU-tagországból nyolcban nincs jele előrelépésnek.

Vannak országok, amelyek néhány látványos gazdasági növekedési rátát leszámítva kifejezetten vonakodnak a gazdasági problémák megoldásától. Szlovénián kívül például egyetlen országnak sem sikerült teljesítenie az euróövezethez való csatlakozáshoz szükséges valamennyi feltételt. Magyarország több ízben figyelmeztetést kapott Brüsszeltől, hogy karcsúsítsa az állami szférában foglalkoztatottak számát, amely az aktív keresőknek a felét jelenti.

Az Európai és Újjáépítési Fejlesztési Bank tavalyi jelentése megállapította: a politikai konszenzus hiánya miatt Kelet- és Közép-Európában gyenge kormányok kerülnek hatalomra, amelyek kevésbé hajlandóak népszerűségvesztéssel járó, kényes reformokat megvalósítani.

Romániában és Bulgáriában mutatkozik a legkisebb hajlandóság a reformok folytatására. Az Európai Bizottság februárban élesen bírálta a bukaresti és a szófiai kormányt amiatt, hogy nem lép fel kellő eréllyel a korrupció és a szervezett bűnözés ellen, illetve nem vezeti be a szükséges igazságügyi reformokat. Az Európai Unión belül például jelenleg Bulgáriában a legmagasabb az alvilági bűnözéshez köthető gyilkosságok száma. Romániát pedig a Transparency International Kolumbiával és Ghánával egy szintre, a világ országainak rangsorában 69. helyre sorolta a korrupció elterjedtségének tekintetében.

Az EU lakosságának körében végzett közvélemény-kutatások szerint az új tagállamok gyenge teljesítménye óvatosságra int a közösség további bővítését illetően. A befogadás után az uniónak már alig van befolyása egy-egy tagország teljesítményére. A teljes jogú tagság mézesmadzagán kívül kevés eszköz áll rendelkezésére, amellyel a rosszul teljesítő országokat jobb belátásra tudná bírni. Románia és Bulgária esetében az EU ugyan ragaszkodott speciális záradékok aláírásához, amelyek lehetővé tesznek bizonyos szankciókat. Ám a legrosszabb esetben is csak annyi történhet, hogy egyes EU-tagállamok úgy döntenek: nem ismerik el a bolgár és a román bíróságok döntéseit, s ezzel esetleg elriaszthatják a két ország felé tekintő külföldi befektetőket.

Vannak persze esetek, amelyekben Brüsszel bírálata nagy súllyal esett a latba: Lengyelországban például hozzájárult a Kaczynski-kormány bukásához a tavalyi választásokon. Bulgáriában pedig az ellenzéki pártok úgy lobogtatták az unió legfrissebb jelentését február végén a parlamentben, mintha azzal határozottabb korrupció-ellenes fellépésre kényszeríthetnék a kormányt. A bolgár ellenzék egyelőre kevés eredményt ért el ezzel, ám ha az EU-tagság nem von is maga után helyes kormányzást vagy felelős gazdaságirányítást, legalább jól használható viszonyítási alapot adhat az új tagállamoknak.