GKI: a gazdasági növekedés jelentősen gyorsul

A magyar gazdaság 2008 tavaszán lényegileg a konvergencia program pályáján halad, számszerű, esetenként minőségi eltérésekkel. A belső és a külső pénzügyi egyensúly a tervezettnél kissé gyorsabban javul, viszont az inflációs pálya lényegesen magasabb, a gazdasági növekedés tekintetében pedig lassan kilábalunk a tavalyi gödörből – áll a GKI Gazdaságkutató Intézet csütörtökön közölt 2008-ra szóló előrejelzésében.

A gazdaságkutató szerint a magyar gazdaság kilátásai összességében 2008-ra jobbak, mint a hazai és külföldi megítélése. Idén, amikor a világban lassul a növekedés és fokozódik az infláció, nálunk mindez fordítva történik: a tavalyi rendkívül alacsony szinthez képest gyorsul a fejlődés, s nagyon magas szintről, de lassul az áremelkedés. Ez annak köszönhető, hogy az egyensúlyjavítás szükségszerű negatív inflációs és növekedési hatásai főleg tavaly érték a gazdaságot.

A GDP 2008 első negyedévében 1,7 százalékkal (a naptári hatás kiszűrésével 0,9 százalékkal) haladta meg a tavalyit. A kutatóintézet szerint viszont a II. negyedévi 2-3 százalék közötti gazdasági növekedés a III-IV. negyedévben 3,5-4 százalékra gyorsul. Az év egészére a gazdaságkutató 3 százalékos GDP-növekedéssel számol.

A GKI várakozásai szerint a mezőgazdaság GDP-je legalább 15 százalékkal emelkedik. Dinamikusan bővül az ipari termelés, élénkül a kiskereskedelmi forgalom és már nem esik vissza sem az építőipari termelés, sem pedig a közösségi (egészségügyi, oktatási, stb.) szolgáltatás.

A magnövekedés, vagyis a mezőgazdasági és a közösségi szolgáltatások nélkül számított GDP, 3 százalék felett lesz. A GKI szerint a magyar gazdaság 2008-ban elkezd visszatérni egy normális fejlődési pályára, dinamikája meghaladja az EU átlagát, de még mindig lényegesen alacsonyabb lesz a térség országainál.

A prognózis szerint az államháztartás GDP-arányos hiánya a törvényben jóváhagyott 4 százalék helyett 3,8 százalék körül alakul az idén, így az sincs kizárva, hogy eléri a nyugdíjpénztári korrekcióval számított 3,6 százalékos maastrichti kritériumot. Vértes András azonban ehhez azt is hozzátette, hogy még így is valószínűleg nálunk lesz a legmagasabb az államháztartási hiány az EU-ban.

A költségvetési bevételek a magasabb infláció és a gyorsabb bérkiáramlás miatt legalább a GDP 0,6 százalékával fogják meghaladni a tervezettet. A kiadási oldalon átcsoportosításokra kényszerül a kormány az egészségügyi finanszírozás a népszavazás miatt. A GKI elemzése szerint az egyenlegjavulás több mint 40 százaléka a közterhek növekedéséből, 20-20 százaléka a bér- és a dologi kiadások csökkenéséből, illetve 15 százaléka a beruházási kiadások visszafogásából adódik. Az államadósság a tavalyihoz hasonlóan 66 százalék körül alakul, kedvező esetben minimálisan csökken. A finanszírozásban emelkedik a deviza aránya.

A külgazdasági egyensúly tovább javul. A folyófizetési mérleg hiánya alig változik, 5 milliárd euró körül lesz. A külső finanszírozási igény 3,5 milliárd euróra, a GDP 3,2 százalékára csökken a tavalyi 4 százalékról. A nettó külföldi adósságállomány (tulajdonosi hitelek nélkül) a tavalyi 39 milliárd euróról idén 42-43 milliárd euróra nő, ami döntően a magánszektor eladósodásából adódik. Az államháztartás nettó külföldi adóssága 18 milliárd euró körül alakul.

A GKI szerint a kiigazítás óta eltelt 2 év alatt a gazdaság egyensúlya látványosan javul. Az államháztartás hiánya a GDP 5-6 százalékpontjával (az egyszeri tételeket leszámítva körülbelül) 4 százalékponttal), az áruforgalom egyenlege 3 százalékponttal, a külső finanszírozási igény 2 százalékponttal csökken. Ezek az egyensúlyi pozíciók azonban még hosszú távon nem fenntarthatóak, további konszolidációra van szükség – figyelmeztet a GKI-jelentés.

A gazdaságkutató intézet mindazonáltal az elkövetkező időszakban Magyarországon gazdaságpolitikai félfordulatra számít. A konvergencia program egyensúlyi és – az elmúlt időszakban közben teljesen ellehetetlenült – reformok prioritásai helyett inkább az egyensúlyteremtés, a gazdasági növekedés és a nemzetközi versenyképesség erősítésének kérdései kerülnek előtérbe – mondta Vértes András.

Emellett azt is megjegyzi a kutató intézet, hogy a gazdaság kilátásait illetően jelentős ugyan a bizonytalanság, ám véleményük szerint az országban sem gazdasági, sem szociális válság nincs. Ezért nem válságkezelésre, hanem a reformok végig vitelére, a pénzügyi egyensúly fenntartását garantáló szabály- és intézményrendszer kiépítésére, valamint a társadalmi bizalom újraszervezésére van szükség.