Simor András a Cityben elemezte a magyar helyzetet. Javuló állapotok © MTI

Simor András, aki befektetőkkel és elemzőkkel találkozott a Cityben, a tárgyalások között adott nyilatkozatában felidézte: a jelenleg érvényes, augusztusban kiadott inflációs előrejelzés, amely 2010-re alapesetben 3 százalékos átlagos inflációt jósol, 137 dolláros hordónkénti olajárat vett figyelembe, az olaj azonban jelenleg már 90 dollár körül jár.

Ennek a „hatalmas zuhanásnak” – ha minden más tényező változatlan marad – „valószínűleg következményei lesznek” a novemberben esedékes következő előrejelzésben, a dollár időközben végbement erősödésével együtt is, tette hozzá.

Simor szerint forintértéken számolva, a jelenlegi árfolyamokat és olajárakat figyelembe véve az olaj most több mind 50 százalékkal olcsóbb, mint korábban. Eelérhető a 2010-re kitűzött inflációs cél, és ha a globális nyersanyagpiaci helyzet javul, akkor ez korábban is teljesíthető.

A legfőbb felfelé ható kockázat, hogy Magyarország az elmúlt évtizedben nem szokott hozzá az alacsony inflációs környezethez, és sokat kell dolgozni azért, hogy az emberek jobban bízzanak az inflációs cél elérésében, ami különösen fontos a bérmegállapodások szempontjából. A hitelességi szempontból nagyon fontos, hogy a jegybank csak akkor lépjen, ha biztos abban, hogy a felfelé ható kockázatok kezelhetők – vélte az elnök.

Simor András szerint az amerikai Lehman Brothers befektetési bank esete azt mutatja, hogy felelősen kell kockázatot vállalni, és olyan kockázatot kell vállalni, amelyet az ember ért is. Ez a magyarországi intézményi és lakossági tőketulajdonosok számára azt a tanulságot hordozza, hogy a napi pénzügyi döntések során nemcsak a napi kamat- és árfolyamtényezőket, hanem a hosszabb távú kockázatokat is figyelembe kell venni. Válsághelyzetekben a befektetők nyilvánvalóan biztonságot keresnek. Ilyenkor általában a legkevésbé kockázatos befektetési eszközök javulnak, mint például az amerikai kincstárjegy, és „bármi, aminek bármilyen kockázata van, gyengül a piacon”.

Közép-Európa, benne Magyarországgal hordoz némi kockázatot. Ez a kockázat meglehetősen alacsony, mindazonáltal ilyen viharos időkben nem meglepő bizonyos gyengülés és hozamfelár-emelkedés. Azonban semmi olyasmi nem történik, ami eltérne a Magyarországhoz hasonló gazdaságokban zajló folyamatoktól – fogalmazott az MNB elnöke.

A magyar gazdaság alapmutatói – a belső és a külső sérülékenység szempontjából – komoly mértékben javultak az utóbbi években, és a jelek arra mutatnak, hogy a kormány komolyan veszi az államháztartási hiány 3 százalék közelébe csökkentéséről szóló ígéretét – jelentette ki Simor András. A folyómérleg-egyenleg is jelentősen javult, bár nem annyira, mint az államháztartásé, tekintettel a viszonylag alacsony megtakarítási rátára. A magyar bankrendszer általában nem hitelez nem elsőrendű – subprime – adósi körnek, emellett a magyar ingatlanpiacon nem alakult ki olyan árbuborék, mint más gazdaságokban.

Az euró meghonosításának kilátásairól az MNB elnöke azt mondta: nem elég a maastrichti feltételrendszer teljesítése, azt fenntartható módon kell teljesíteni, és a kormánnyal az euróövezeti csatlakozás kilátásairól jövőre esedékes tárgyalásokon az elért eredmények fenntarthatóságát is érinteni kell.

A belpolitikai kockázat, ha van – márpedig a politikai kockázat valamelyest növeli a magyar gazdaság kockázati profilját –, magasabb kockázati prémiumokkal jár. Ugyanakkor jelenleg elsősorban nem hazai, hanem nemzetközi tényezők hatnak a piacra.