© Axa Bank |
A lakás a háztartások vagyontartási formái között a legnagyobb súllyal szerepel, és a lakosság a havi jövedelmének igen jelentős hányadát a lakáshitel törlesztőrészleteire és lakásfenntartással kapcsolatos kiadásokra fordítja. Így mindenesetre megnyugtató, hogy a mutató szerint a hazai lakossági ingatlanpiacon nincs összeomlás, de sok örömük sem lehet a tendenciákban az ingatlantulajdonosoknak.
Az országos lakásárak a 2006 áprilisi bázishoz képest, év/év alapon az elmúlt két évben a stagnáláshoz közli sávban ugyan, de minimálisan emelkedtek. A megszorító intézkedések 2006 közepi bejelentéséig, az ingatlanárak 10 százalékot meghaladó áremelkedést produkáltak egy év alatt, majd mélyrepülésbe kezdtek.
Csupán a múlt év végére tehető a lakáspiaci árak konszolidációja, illetve visszafogott ütemű emelkedése. Csakhogy az infláció a megszorításokkal, a gazdasági növekedés lanyhulásával egy időben pörgött fel látványosan, és okozott komoly értékrombolást. Az indexet az áremelkedés mértékével korrigálva már azt mutatja, hogy a lakások reálértéke – a 2006 áprilisi bázishoz képest – országos szinten csökkent.
© Axa Bank |
A „többlakásos” ingatlanpiac – amelybe nem tartoznak bele az ikerházak és a 2-4 lakásos társasházak – árváltozását ábrázoló grafikon pedig azt mutatja, hogy az elmúlt két év az elhúzódó stagnálás időszaka volt.
A KSH 2005-ös tanulmánya szerint a teljes lakásállomány több mint 14 százaléka panelépületben van. A panellakások az országban aránytalanul koncentrálódnak, túlnyomó többségük a fővárosban, illetve megyeszékhelyen található. A több lakásos ingatlanok piacánál a panellakások részpiaca sokkal szomorúbb képet fest. E lakások értéke az idei második negyedévben egyre inkább begyorsuló zuhanást mutatott. Az okok elég nyilvánvalóak: korszerűsítési problémák és az egekbe szökő fenntartási költségek.
© Axa Bank |
Sokkal mozgalmasabb képet festett azonban a családi házak értékváltozása az elmúlt két évben. Mintegy 15 százalékkal értékelődtek le a családi házak országos szinten 2006 októberétől év/év alapon, de azóta határozott trendforduló következett be, és az idén az árak ismét emelkedni kezdtek.
Az infláció azonban e körben is jelentősen csökkentette a lakások reálértékét, így azok többségének, akik 2006 tavaszán vettek családi házat, egészen idén nyárig még ingatlanjuk 5-10 százalékos leértékelődésével is szembe kellett nézniük. Így nyilvánvaló, hogy az ingatlan mostanában nem feltétlenül a legjobb befektetési forma Magyarországon.
© Axa Bank |
Le kell számolni azzal a mítosszal is, hogy a meghirdetett kínálati árak maguk után húzzák a keresleti árakat és idővel magasabb árszinteken jönnek létre a tranzakciók.
A főváros esetében egyértelműen látszik, hogy a meghirdetett kínálati árak egyes kerületekben akár 20-30 százalékkal is magasabbak annál a szintnél, mint ahol átlagosan megvalósulnak az adásvételek.
Átlagos lakásárak és kínálati árak Budapest néhány kerületében
Kerület | Üzletkötési ár forint/nm | Kínálati ár forint/nm | Különbség |
I. kerület | 350 000 | 470 000 | 34,3% |
II. kerület | 365 000 | 490 000 | 34,2% |
III. kerület | 260 000 | 320 000 | 23,1% |
IV. kerület | 216 000 | 230 000 | 6,5% |
VIII. kerület | 230 000 | 248 000 | 7,8% |
X. kerület | 219 000 | 222 000 | 1,4% |
XIII. kerület | 281 000 | 335 000 | 19,2% |
XIV. kerület | 267 000 | 305 000 | 14,2% |
XXI. kerület | 195 000 | 195 000 | 0,0% |
Forrás: Ingatlan.com
