Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az egyesület újra szorgalmazza az osztrák bérlakás építési modell magyarországi meghonosítását, amelyhez évi 7 milliárd forint kellene, ebből 10 ezer bérlakást lehetne építeni. Ez az összeg 100 milliárd forint megrendeléssel élénkítené a gazdaságot - ismertette Maráczi Zsolt egyesületi ügyvezető elnök. Horváth Csaba erre reagálva megjegyezte, hogy az államnak 30 éven át kellene évi 10 milliárdot fizetnie a 10 ezer lakás után.
Az osztrák bérlakás modell szerint állami felügyelet alatt álló bérlakásépítő és -üzemeltető társaságok évi 16 ezer lakást építenek törvényben szabályozott módon. A társaságok tulajdonosai között bankok, biztosítók, de szakszervezetek, pártok és önkormányzatok is találhatók. Az állam a bruttó hazai termék (GDP) 1,5 százalékával támogatja e szervezeteket, amelyek mára közel egymillió lakás tulajdonosai és kezelői.
Horváth Csaba úgy vélte, hogy a magyar 1,2 százalékos GDP-arányos támogatás nem kevés, viszont rossz a szerkezete, és ez mindaddig így marad, amíg a forint alapú hitelek utáni kamattámogatás nem szűnik meg, és nem szabadul fel az évi 200 milliárd forintnyi lakástámogatás háromnegyede. Erre várhatóan 2011-ben, az euró-övezeti csatlakozással kerülhet sor - mondta a szocialista párti képviselő.
Herényi Károly MDF-es képviselő arról beszélt, hogy meg kell teremteni a választás szabadságát: aki tulajdont akar, az saját lakásban, míg aki bérelni akar, az bérlakásban lakhasson. Igazságtalannak nevezte azt, hogy adóforintokból saját tulajdon legyen. A bérlakások mai 8 százalékos aránya - a 4,2 milliós lakásállományon belül - európai szinten is túl alacsony, és nem segíti a munkaerő mobilitását. A mai helyzet annyira torz, hogy olcsóbb a havi törlesztése a saját tulajdonú lakás hitelének, mint amennyi a lakbér, bár az előbbinél előbb össze kell gyűjteni a saját erőt. A képviselő támogatta a bérlakás modellt, mondván, hogy nem kell új dolgokat kitalálni, ha másutt beváltak, akkor átültethetők.
A kerekasztal beszélgetésen szóba került még az, hogy az 1.400 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomagból csak a lakások rehabilitálására futja, újak építésére nem. A felújított lakásoknak viszont emelkedik az értékük, így az egész magyar lakásvagyon többet ér. Miután az említett összegből 800 milliárd építésre fordítódik, a mostani dekonjunktúrán segíti át a csomag az építőipart - mondta Horváth Csaba.
