Az egyesület újra szorgalmazza az osztrák bérlakás építési modell magyarországi meghonosítását, amelyhez évi 7 milliárd forint kellene, ebből 10 ezer bérlakást lehetne építeni. Ez az összeg 100 milliárd forint megrendeléssel élénkítené a gazdaságot - ismertette Maráczi Zsolt egyesületi ügyvezető elnök. Horváth Csaba erre reagálva megjegyezte, hogy az államnak 30 éven át kellene évi 10 milliárdot fizetnie a 10 ezer lakás után.

Az osztrák bérlakás modell szerint állami felügyelet alatt álló bérlakásépítő és -üzemeltető társaságok évi 16 ezer lakást építenek törvényben szabályozott módon. A társaságok tulajdonosai között bankok, biztosítók, de szakszervezetek, pártok és önkormányzatok is találhatók. Az állam a bruttó hazai termék (GDP) 1,5 százalékával támogatja e szervezeteket, amelyek mára közel egymillió lakás tulajdonosai és kezelői.

Horváth Csaba úgy vélte, hogy a magyar 1,2 százalékos GDP-arányos támogatás nem kevés, viszont rossz a szerkezete, és ez mindaddig így marad, amíg a forint alapú hitelek utáni kamattámogatás nem szűnik meg, és nem szabadul fel az évi 200 milliárd forintnyi lakástámogatás háromnegyede. Erre várhatóan 2011-ben, az euró-övezeti csatlakozással kerülhet sor - mondta a szocialista párti képviselő.

Herényi Károly MDF-es képviselő arról beszélt, hogy meg kell teremteni a választás szabadságát: aki tulajdont akar, az saját lakásban, míg aki bérelni akar, az bérlakásban lakhasson. Igazságtalannak nevezte azt, hogy adóforintokból saját tulajdon legyen. A bérlakások mai 8 százalékos aránya - a 4,2 milliós lakásállományon belül - európai szinten is túl alacsony, és nem segíti a munkaerő mobilitását. A mai helyzet annyira torz, hogy olcsóbb a havi törlesztése a saját tulajdonú lakás hitelének, mint amennyi a lakbér, bár az előbbinél előbb össze kell gyűjteni a saját erőt. A képviselő támogatta a bérlakás modellt, mondván, hogy nem kell új dolgokat kitalálni, ha másutt beváltak, akkor átültethetők.

A kerekasztal beszélgetésen szóba került még az, hogy az 1.400 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomagból csak a lakások rehabilitálására futja, újak építésére nem. A felújított lakásoknak viszont emelkedik az értékük, így az egész magyar lakásvagyon többet ér. Miután az említett összegből 800 milliárd építésre fordítódik, a mostani dekonjunktúrán segíti át a csomag az építőipart - mondta Horváth Csaba.