Építőipar, olajipar, ingatlanpiac. Veszélyzetetett ágazatok © AP

A felmérésbe a világ 22 legnagyobb exportőr országát vonták be. A lista utolsó helyére Oroszország került 5,9 pontos 2008-as megvesztegetési mutatójával. A felmérésben 0 és 10 pont között értékelték az országokat, és a magasabb pontszám azt jelezte, hogy a megkérdezett cégek kizárták, hogy az adott országban csúszópénzt kellene fizetniük a magas beosztású hivatalnokoknak. Oroszország előtt végzett Kína (6,5 pont), Mexikó (6,6) és India (6,8).

Ezzel szemben Belgiumban és Kanadában fordul elő a legritkábban csúszópénz fizetése, e két ország pontszáma 8,8 pont volt. Ezután Németország, Nagy-Britannia és Japán következtek azonos, 8,6-os pontszámmal.

A vizsgálat azt mutatja, hogy a nagyobb exportőr országok számos vállalata épít a csúszópénzek vonzerejére, hogy megrendelésekhez jusson – közölte Huguette Labelle, a TI elnöke. Főként az építőipari és az olajipari cégek, az ingatlanpiaci ágazat szereplői hajlanak a hivatalos személyek megvesztegetésére. A legkevésbé érintett ágazat az információtechnológia, a halászat, illetve a bank-és a pénzügyi szektor. A felmérést 26 ország 2700 vállalati vezetője – köztük magyarok – véleményére alapozták.

Magyarország nem szerepelt a vizsgálatba bevont 22 ország között. A magyar vállalatok véleménye más ország cégeivel egyetemben csak abban a táblázatban szerepel, amely a kormányok korrupció-ellenes intézkedéseinek hatékonyságát firtatta. Meglehetősen kedvezőtlenek voltak a magyar vélemények: a mintegy 100 válaszadóból 41, illetve 29 százalék teljesen hatástalannak, illetve hatástalannak minősítette saját kormánya törekvéseit, 16 százalék szerint azok közömbösek, 9, illetve 2 százalék minősítette az intézkedéseket hatásosaknak, illetve nagyon hatásosaknak. A kiértékelhetetlen válaszok aránya 3 százalék volt.