Néhány napja az Erste Bank sietett előállni tavalyi jó eredményeivel. A sietős adatközlés egy ellenpropaganda nyitányának tekinthető, a nagy nyugati gazdasági lapok és banki elemzők ugyanis „egymás szájából véve ki a szót” állítják, hogy a kelet-európai hitelpiacokon túlzott aktivitású osztrák bankokat egyre inkább katasztrófa fenyegeti. A Financial Times után a The Wall Street Journal kongat vészharangot a kelet-európai térség, s a „csapdába esett” osztrák bankok felett. A BNP Paribas elemzője szerint 20 százalékos hitelkiesés várható a régióban, ami súlyosan megrázza majd a 230 milliárd euróval érintett osztrák bankokat. (Tegyük hozzá, az összeg 300 milliárd, ha az Unicredit olasz bankcsoporthoz tartozó Bank Austria kelet-európai hitelmennyiségét is figyelembe veszik.)

A tavalyi rekorderedmény közzéttele 10,42 százalékkal feljebb vitte a kedden a padlóig csúszott Raiffeisen International tőzsdei árfolyamát, ezután Andreas Treichl Erste-bankfőnök is elérkezettnek látta az időt a beszédre, kijelentve, hogy egyáltalán nem osztja a szélsőségesen negatív véleményeket, s az osztrák bankok, miként a fényes időkben, a bajban is kitartanak a kelet-európai ügyfeleik mellett. Mindesetre mindkét bank felfegyverkezett az esetleges „bedőlések” kivédésére, a Raiffeisen 780 millió euróra kettőzte kockázati tartalékait, az Erste pedig könyveiben egymilliárd euróval csökkentette román leánybankjának értékét. Az osztrák jegybank is ringbe szállt, közleményben tudatta, hogy az osztrák pénzintézetek kellő tartalékkal és tőkével rendelkeznek, s védi őket egy már tavaly ősszel készenlétbe helyezett 100 milliárd eurós védőcsomag.

A Die Presse című bécsi lap pénteki elemzése szerint lassan megtörni látszik a Bécs által követelt Kelet-Európa segélycsomag elutasítása a nemzetközi politikai és pénzügyi körökben, kivált a Világbank elnöke, Robert Zoellick mutat készséget gyors, átfogó intézkedések megtételére.

Födvári Zsuzsa / Bécs