szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Gyurcsány Ferenc szerint a magyar gazdaság finanszírozását sem közép-, sem hosszú távon nem fenyegeti veszély. A magyar miniszterelnök erről Londonban szólt, a Veres János pénzügyminiszterrel és Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési miniszterrel közösen tartott keddi sajtótájékoztatóján.

A magyar kormányfő egynapos látogatásán az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)igazgatótanácsával, és a JP Morgan bakcsoport szervezésében londoni befektetőkkel és elemzőkkel tárgyalt.
   
Gyurcsány Ferenc kijelentette: azóta, hogy a nemzetközi pénzügyi válság különösen intenzívvé vált, a kormány - a tavaly szeptemberben benyújtott költségvetéshez képest - a GDP érték 2,7 százalékának megfelelő szigorítást hajtott végre a büdzsében. Ez szerinte "elképesztő mértékű" kiigazítás.
   
A vasárnapi informális brüsszeli EU-csúcson általa előterjesztett, 180 milliárd eurós pénzügyi keretről Gyurcsány Ferenc azt mondta: Magyarország nem azt akarja, hogy Közép-Európa számláját a német adófizetők állják, és nem gondolja, hogy "konfekcióruhába kell öltöztetni valamennyi országot".
   
Hangsúlyozta: a régiónak vannak sajátosságai, de nagyon jelentősek a különbségek az egyes országok között. Éppen ezért - mint mondta - átfogó, az egyes szereplők összehangolt fellépését igénylő programra van szükség, amely legalább négy dolgot tartalmaz. Ide sorolta, hogy sürgős pénzügyi segítséget kell adni azoknak az országoknak, amelyeknek a finanszírozása rövid távon bajba kerülhet. Külön kiemelte, hogy Magyarország nem tartozik ezen államok közé, mert a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás nyomán stabil a magyar gazdaság finanszírozási háttere.
   
A javaslatok közt említette azt is, hogy fel kell tőkésíteni a régió bankjait, valamint segíteni kell a kis-, és közepes vállalkozásokat a térségben. Hozzátette: közösen kell fellépni azért, hogy a rövid távú hitelek futamidejét meghosszabbítsák, és csökkentsék a devizahitelek kockázatait. 
   
A Financial Times kedden azt írta, hogy a pénzügyi válság az euróövezeti felvételi folyamat rövidítésének megfontolására késztetett egyes európai uniós vezetőket. Ezt Gyurcsány Ferenc javasolta a vasárnapi informális brüsszeli EU csúcson. A londoni gazdasági napilap szerint a hétvégi csúcstalálkozó után több uniós politikus is jelezte: átgondolják azt a magyar javaslatot, hogy rövidíteni kellene az euróövezet előszobájában, az ERM-2 árfolyamrendszerben kötelezően eltöltendő időt, amely a mostani szabályok szerint két év.
   
A magyar kormányfő a keddi londoni sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban azt mondta: a brüsszeli tanácskozás eredményének tartja, hogy már nem istenkáromlás az ERM-2 árfolyamrendszerben kötelezően eltöltendő idő lerövidítésének gondolata.
   
Az MTI kérdésére, miszerint egyetért-e azokkal a sajtóértékelésekkel, amelyek kudarcnak minősítik az informális EU csúcsot, Gyurcsány Ferenc úgy válaszolt: a találkozó a ki nem használt lehetőségek csúcsértekezlete volt.
   
Kérdésre válaszolva a londoni utazást azzal indokolta, hogy a gyorsan változó világgazdasági válság idején rövid idő alatt kell döntéseket hozni, és Magyarországnak is több erőfeszítést kell tennie azért, hogy a világ lássa, mik az elképzelései, javaslatai.
   
Szavai szerint a JP Morgan bankcsoportnál arról tartott előadást, hogy Magyarország milyen lépéseket tett és tesz azért, hogy a világgazdasági válság az indokoltnál több kárt ne okozzon. Úgy fogalmazott: Magyarország olyan hely, ahol aktívan és határozottan cselekszik a kormány, és képes kezelni a válságot.
   
Gyurcsány Ferenc az EBRD igazgatótanácsa előtt javasolta, középtávon érdemes lenne módosítani az EBRD alapszabályát, hogy a jelenleginél kétszer, háromszor több hitelt tudjon kihelyezni. Elmondta, többek közt ebből állhatna össze az a 180 milliárd eurós csomag, amelyre javaslatot tett vasárnap az informális brüsszeli EU csúcson.
   
A kormányfő emlékeztetett arra, az EBRD szabályzata szerint a pénzintézet nem tud a 20 milliárd eurós alaptőkéjénél több hitelt nyújtani. Mint mondta, azt javasolta az EBRD vezetőinek: keresni kellene a lehetőségét annak, hogy a bank aktívabb legyen a Közép- Kelet Európai térségben.
   
Veres János kérdésre válaszolva elmondta: a miniszterelnök az igazgatótanács előtt részletesen ismertette azt a javaslatot, amelyet vasárnap Brüsszelben tett.
   
A pénzügyminiszter - arra reagálva, hogy a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő előző nap negatívra rontotta a magyar szuverén adóosztályzatok kilátását - azt mondta: globális folyamatokról van szó, és az elmúlt időszakban a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok következtében számos más ország adósbesorolása vagy kilátása módosult negatív irányban.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Veszteséges volt tavaly az EBRD

Az orosz fizetési válság, 1998 óta először veszteséges volt tavaly a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely azonban ennek ellenére az idén rekord összeget helyez ki a működési területéhez tartozó kelet-európai és közép-ázsiai térségbe.

MTI Gazdaság

EBRD elnök: 350 milliárd dolláros támogatás kéne Kelet-Európában

A csődhelyzet elkerülésére a kelet-európai bankoknak a legrosszabb esetben 350 milliárd dolláros összegben lesz szükségük támogatásra, erősítette meg az elemzők számításait Thomas Mirrow, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke a Le Figaro című francia napilapban pénteken megjelent nyilatkozatában.

MTI Gazdaság

OTP: beszáll az EBRD - ígéri Csányi

Az OTP csoport jó úton halad, hogy megvalósítsa idei 150 milliárd forintos profittervét, nem vesz igénybe állami tőkejuttatást, de áprilisra várhatóan megköt egy megállapodást az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), és ez tovább erősíti tőkepozícióját - mondta Csányi Sándor, a bank elnök-vezérigazgatója a Reuters hírügynökségnek.