Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A Der Spiegel – amely hétfőn megjelenő számában ír erről – pedig egyenesen úgy tudja, hogy a bochumi, az eisenachi és az antwerpeni üzemek bezárása egyaránt napirenden van, és ez 11 ezer munkahelybe, az Opel alkalmazotti állomány mintegy ötödébe kerülne.
Klaus Franz nyilatkozatában megalapozatlannak nevezte a híreszteléseket, s cáfolta azt is, hogy a gyár nehéz pénzügyi helyzete miatt egyes termelési helyszínek áthelyezését terveznék. Egy német lap ugyanis arról számolt be, hogy az Astra következő generációját már nem Rüsselsheimben, hanem Dél-Koreában gyártanák. Ezzel összefüggésben azt hangoztatta, hogy a jelenlegi nehézségek ellenére a globális gyártó platform helyszíne Németország marad.
Ezzel egy időben politikusok körében is nagy felháborodást váltott ki az a sajtóhír, amely szerint az Opel – miközben milliárdos állami segélyért folyamodik – az elmúlt években Németországban egyetlen cent adót sem fizetett. A Focus hírmagazin szerint a nyereséget azonnal átutalták az amerikai anyavállalatnak, a General Motorsnak. A gyár szóvivője vasárnap ezzel kapcsolatban ugyanakkor azt hangoztatta: „az Opel része a General Motorsnak, s az a nyereség után az Egyesült Államokban adózik.”
Konzervatív politikusok ennek kapcsán utaltak arra, hogy az Opel az elmúlt időszakban 655 millió szabadalmi költséget fizetett a GM-nek, s ezzel minden nyereség „elszállt”. Mindezzel összefüggésben határozottan elutasították, hogy a német adófizetők egy olyan céget mentsenek meg, amely nyereségét teljes mértékben átutalja az Egyesült Államokba.
Mindez jelzi, hogy az Opel jövőjével kapcsolatban teljes a bizonytalanság, amit közvetve növelt hétvégi nyilatkozatával Angela Merkel kancellár is. A kancellár asszony egy videóüzenetben egyértelműen arra utalt, hogy nem lelkesedik az Opelnek nyújtandó állami támogatásért. Az autógyár korábban jelezte, hogy a talpon maradáshoz a szövetségi kormánytól legkevesebb 3,3 milliárd euróra lenne szüksége.
Ezzel szemben Merkel nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a gyár által beterjesztett – s minden fajta segítség előfeltételének tekintett – szanálási terv nem kielégítő, s leszögezte: „A német kormány csak abban az esetben nyújt segítséget, ha úgy ítéli meg, hogy annak haszna valamennyi állampolgár számára nagyobb, mint az esetleges kár nagysága.” De azt si hozzátette, hogy „itt még nem tartunk”.
A gyár jövője ugyanakkor mind inkább koalíciós vita tárgya is Németországban a közelgő választások előtt. Miközben a konzervatív Merkel kancellár és pártjának, a CDU-nak több vezetője egyre inkább visszahátrál a közvetlen állami segítségvállalástól, a koalíciós partner szociáldemokraták – s személy szerint Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, az SPD kancellárjelöltje – az Opel támogatása mellett foglaltak állást. Egy vasárnapi nyilatkozatban Steinmeier óvott az Opelről való "lemondástól", azt hangoztatva, hogy mindent meg kell tenni a munkahelyek megvédése érdekében.
A németországi Opel-gyárakban alkalmazottak száma meghaladja a 25 ezret. Ugyanakkor a gyár szerint Európa-szerte több mint 50 ezer munkahely kötődik az Opelhez.
