Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az orosz VEB Bank nem tekinti stratégiai beruházásnak a Malévot – mondta kedden újságíróknak Vlagymir Dmitrijev, a bank elnöke.
A bankelnök lkijelentette, hogy: „Nem vagyunk légitársaság, és ez az üzletág nem vág a profilunkba.” Dmitrijevet idézve az Interfax hírügynökség emlékeztetve, hogy a Malévot 2007-ben vásárolta meg az Airbridge Zrt konzorcium. Az új tulajdonosok, akik között volt Borisz Abramovics orosz üzletember is, átvállalta a Malév adósságait, és garanciát vállaltak a társaság alaptőkéjének minimum 50 millió dolláros emelésére. Tavaly ősszel azonban az orosz hatóságok pénzügyi problémák miatt leállították Abramovics lényegében egész AiRUnion szövetségét néhány hozzá tartozó társaság súlyos pénzügyi nehézségei miatt, s Abramovics kiszállt a légi közlekedésből, a konzorcium Malévval kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítése pedig leállt.
Végül a VEB, amely ősszel 30 millió dolláros hitelt adott a Malévnak a biztosítékként letétbe helyezett részvények fejében, a Malév 49 százalékának tulajdonosává lett, stratégiai partnerként bevonta a magyar társaság irányításába az Aeroflot orosz állami légitársaságot, s a Malév igazgató tanácsának élére februárban Anatolij Ballót, a VEB helyettes elnökét állította.
A magyar légitársaság ügye Gyurcsány Ferenc kormányfő március eleji moszkvai látogatásán is szóba került. A tulajdonosi struktúrával kapcsolatos problémákra – amelyek miatt az orosz fél egyelőre nem tesz pénzt a társaságba – akkor nem sikerült megoldást találni. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő akkor igen szűkszavúan mindössze annyit válaszolt, hogy a szükséges összeget az orosz kormány elkülönítette.
Veres János pénzügyminiszter akkor még egy napra Moszkvában maradt, hogy a kérdésről tárgyaljon. Az újabb megbeszélés sem hozott megoldást, de a hírek szerint a tárgyalások folytatódnak.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.