szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Kissé javultak ugyan a lakossági várakozások márciusban az Ecostat felmérése szerint, ez azonban szinte kizárólag annak köszönhető, hogy a megkérdezettek kevésbé számítanak a munkaerőpiaci helyzet romlására, mint egy hónappal korábban, anyagi helyzetük kilátásait azonban egyre borúlátóbban ítélik meg.

Az Ecostat közleménye szerint a kutatóintézet lakossági konjunktúra-indexe az idén a harmadik hónapban 2 százalékponttal 69,2 százalékra nőtt, a mutató a tavaly novemberi nagymértékű zuhanás után februárban még  mérsékelten csökkent.

A konjunktúraindex egyes részmutatói ellentétesen alakultak. A háztartások közepesnél rosszabbnak ítélik jelenlegi anyagi helyzetüket. A részindex gyakorlatilag nem módosult februárhoz képest, márciusi értéke 89,9 százalék. A tavalyi év elejéhez képest csökkent a jó és a közepes helyzetű családok aránya, többen vannak viszont azok, akik a közepesnél rosszabbnak tartják anyagi körülményeiket.

A családok több mint kétharmada szerint pénzügyi helyzetük romlott az elmúlt év során. Mindössze a válaszadók 5 százaléka vélekedett úgy, hogy jobban él most, mint tavaly ilyenkor. Az elmúlt év tendenciáit kifejező részindex értéke 70,5 százalék.

Kismértékben, 2,6 százalékponttal romlottak a háztartások jövőre vonatkozó kilátásai. Az ezt kifejező részmutató értéke jelenleg 64,6 százalék. A családok 57 százaléka úgy gondolja, hogy pénzügyi helyzete romlani fog a következő évben. Mindössze 10 százalék gondolja azt, hogy egy év múlva jobban él majd, mint most.

A lakosság életszínvonalát kifejező mutató 2006 végén, a fiskális stabilizációs intézkedések bejelentésekor nagymértékben visszaestek, majd egy a korábbinál alacsonyabb szinten stabilizálódtak. Az alapvetően pesszimista vélekedéseket erősítették a gazdasági válságtól való félelmek a tavalyi év végén. Azóta a mutatók tovább romlottak, ami annak a jele, hogy a válság érezhetően hat a családok életkörülményeire, és a többség arra számít, hogy az életszínvonal romlása a jövőben is folytatódni fog.

2008-ban megállt a reálkeresetek csökkenése, de még mindig elmarad a visszaesés előtti szinttől. Az aktív foglalkoztatottak helyzete összességében nem romlott tovább, de nem is javult - áll a felmérésben. A nyugdíjak megőrizték vásárlóértéküket, ugyanakkor a szociális jövedelmek reálértéke csökkent az elmúlt évben. 2008 végére a lakosság anyagi-jövedelmi helyzete nem érte el a megszorítások előtti szintet, így a konjunktúramutatók valamelyest romlottak.

Negatívan ítéli meg a lakosság a nemzetgazdaság múlt évi folyamatait is. A válaszadók 92 százaléka szerint romlott a gazdaság állapota, így ez a mutató 28,9 százalékra csökkent.

Javult viszont az a részindex, amelyik a nemzetgazdaság következő évben várt tendenciáit fejezi ki. Ennek értéke jelenleg 57,9 százalék, ami 5,4 százalékponttal magasabb, mint februárban volt.

A lakosság e néhány kiragadott elem ellenére összességében továbbra is pesszimista a nemzetgazdaság helyzetének megítélésében. 63 százalékuk a gazdasági helyzet rosszabbodására számít. Velük szemben a válaszadók 14 százaléka gondolja azt, hogy kisebb-nagyobb mértékben javulni fog az ország gazdasági helyzete.

A munkanélküliségre vonatkozó várakozások mutatója meglehetősen vegyes, a lakosság nagy része (78 százaléka) továbbra is arra számít, hogy nőni fog a munkanélküliek száma, míg 14 százalékuk bízik a következő egy évben kedvező munkaerő-piaci folyamatokra mennek majd végbe.

A lakosság az utóbbi néhány hónapban már közvetlenül érezheti az árszínvonal emelkedését, ugyanakkor még nem feltétlenül érzékeli a pénzromlás ütemének lassulását. Az elmúlt éveknél lényegesen lassúbb gazdasági növekedés (illetve az utolsó negyedévben a recesszió) a háztartások számára közvetlenül is érzékelhető, elsősorban a foglalkoztatás és a keresetek alakulásán keresztül.

A válaszadók közel háromnegyede szerint a következő 12 hónapban magasabb lesz az infláció emelkedésének üteme, mint az elmúlt egy évben. Az inflációs várakozásokat kifejező mutató 78,1 százalékra romlott a februári 84,2 százalékkal szemben. A lakosság tisztában van azzal, hogy az elmúlt évtizedek legsúlyosabb válsága zajlik a világban, és ez Magyarországot is súlyosan érinti. Jól informáltak a lakosok abban a tekintetben is, hogy a válság a romló munkaerő-piaci helyzetben és az infláció mértékében is meg fog mutatkozni. A családok - az elemzőkkel szemben - növekvő árakkal azonosítják a válságot.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Ecostat: a nominális GDP 26166 milliárd forintosra várható

Az Ecostat prognózisa szerint az idén 4,1 százalékkal csökken, jövőre 0,1 százalékkal nő a bruttó hazai termék (GDP), miközben az éves infláció 2009-ben 3,4 százalékra, jövőre 2,8 százalékra csökken a tavalyi 6,1 százalékról – mondta Belyó Pál, az intézet főigazgatója csütörtökön az első negyedévi Monitor megjelenése alkalmából.

MTI Gazdaság

Esett az Ecostat konjunktúra-indexe

Az Ecostat 2008 negyedik negyedévi konjunktúra indexe 69,7 százalék, 19 százalékponttal alacsonyabb az előző negyedévi értéknél - közölte a gazdaságkutató intézet hétfőn.

MTI Gazdaság

Ecostat: borulátóbb lett a lakosság

A jövőre vonatkozó lakossági várakozások az októberben eszkalálódott pénzügyi-gazdasági válság hatására jelentősen romlottak. Az Ecostat lakossági konjunktúra-indexe 2008 negyedik negyedévében 70,9 százalék, ami 22,7 százalékpontos csökkenést jelent az előző felméréshez képest.

hvg.hu Gazdaság

Ecostat: a termelés és a fogyasztás a vártnál jobban esett

A világgazdasági válság hatása a fejlett és a feltörekvő országokban erőteljesebb, a termelés és a fogyasztás csökkenése a korábban feltételezettnél nagyobb. Az EU ipari rendelésállománya 6,4 százalékkal csökkent tavaly decemberben, a legnagyobb visszaesést Hollandia, Magyarország, Írország és Szlovákia szenvedte el - áll az Ecostat legfrissebb jelentésében.