FT: az EKB szerint sok az euróbankjegy Kelet-Európában

A londoni gazdasági lap által látott elemzés szerint az EKB kimutatta, hogy tavaly decemberben 95,4 milliárd euró értékű euróbankjegy forgott a 16 tagállamból álló országcsoporton kívül – főleg az euróövezettől keletre és délkeletre –, csaknem harmadával több az egy évvel korábban mért 71,1 milliárd eurónál.

A jegybank számítása szerint a kibocsátott összes euróbankjegy 13 százaléka forog a valutaunió határain túl. Montenegróban például szinte az összes bankbetétet euróban vezetik, Horvátországban pedig a betétek valamivel több, mint a felét euróban helyezték el, áll az EKB felmérésében.

Financial Times szerint a jegybank által feltárt adatok nyomán ismét lendületet kaphat a vita arról, hogy – amint azt több közgazdász is pártolja – egyes európai országok nem vezethetnék-e be egyoldalúan az eurót, azzal együtt, hogy így nem lenne beleszólásuk az euróövezeti pénzügypolitikába.

A londoni gazdasági napilap nemrégiben közölt értesülése szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is azt szorgalmazta egy bizalmas elemzésében, hogy a még nem euróövezeti tag kelet-európai EU-országoknak meg kellene fontolniuk saját fizetőeszközeik feladását és az euró bevezetését a formális euróövezeti csatlakozás előtt. A Financial Times által látott IMF-tanulmány szerint a valutauniónak a belépési feltételek enyhítésével lehetővé kellene tennie, hogy ezek az országok „kvázi tagokká” válhassanak, anélkül, hogy képviseletet kapnának az euróövezeti jegybank igazgatótanácsában.

Az elképzelést azóta sok elemző és uniós illetékes is irreálisnak minősítette. A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő nemrégiben megjelent londoni elemzésében például azt írta, hogy nem várható a kelet-európai EU-tagállamok gyorsított euróövezeti felvétele. A Fitch az elemzésben leszögezte: a kelet-európai országokra általa nyilvántartott szuverén adóskockázati besorolásokban egyáltalán nem szerepel az a várakozás, hogy az uniós hatóságok a jelenlegi gazdasági-pénzügyi nyomásra tekintettel lehetővé tennék ezeknek az országoknak az euró bevezetését a maastrichti felvételi előírások teljesítése nélkül.

A hitelminősítő szerint az EKB, a brüsszeli EU-bizottság és az EU politikája változatlanul az, hogy az eurót az egyes országok csak a konvergencia-feltételek ár- és árfolyam-stabilitási, valamint kamat-, deficit- és államadósság-előírásainak teljesítése után vezethetik be.