Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az Európai Unióban gőzerővel folyik a bankkártya-infrastruktúra (bankkártyák, ATM és POS berendezések) átállítása a mágnescsíkosról a csiptechnológiára. Korábbi szakértői vélemények szerint a mielőbbi teljes átállás azért szükséges, mert a hamisított kártyák használata földrajzilag átcsoportosul a még nem, vagy nem száz százalékban átállt országokba. Nem várt fordulat következett azonban be: két évvel ezelőtt megfordult a trend, és a teljesen átállt környezetben is emelkedni kezdett a hamisított kártyák használata.
Ennek oka a jelentés szerint az, hogy az átmeneti időszakban, a nemzetközi használhatóság biztosítása érdekében, minden csippel ellátott kártyának tartalmaznia kell a mágnescsíkot is, és minden EMV kompatibilis ATM és POS berendezésnek el kell fogadnia a mágnescsíkos kártyákat is. A csiptechnológia bevezetése tehát az átmeneti időszakban nem hozza az elvárt eredményt.
A jelentésből kiderül: a magyar bankok által kibocsátott kártyák hazai és külföldi használata során keletkezett kár összege (438 millió forint) és forgalomhoz viszonyított aránya (0,0062 százalék) 2008-ban az előző évihez képest tovább nőtt, de még így is elmarad több európai ország 2007-ben mért számaitól (Franciaország 0,048, Spanyolország 0,024, Nagy-Britannia 0,094 százalék).
A 2007. március 1-jétől hatályos fogyasztóvédelmi rendelkezések a jelentés szerint az elmúlt évben éreztették igazán hatásukat: a kártyabirtokos által viselt veszteség aránya 45-ről 22 százalékra csökkent. Ezen belül a legszembetűnőbb változás a hamisításokból eredő veszteség megoszlásánál tapasztalható. Annak ellenére, hogy 2008-ban a veszteség értéke a megelőző évinek a másfélszeresére növekedett, a kártyabirtokosokra terhelt érték a megelőző évi harmadára esett vissza, a többit a bankok viselik.
