szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A műemléki értékek megőrzésének szempontjait figyelembe véve, valamint a fenntarthatóság alapján is vizsgálja az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 10 állami tulajdonú kastély tartós vagyonkezelésbe adására vonatkozó kérését. Azt, hogy mikor születhet döntés, egyelőre nem tudni. Az alábbi körképből kiderül a kastélyok milyen állapotban vannak most és mit terveznek velük.

Az MNV piaci hasznosítási koncepciójában négy Fejér megyei kastély szerepel: közülük kettő részben látogatható. Az iszkaszentgyörgyi önkormányzat a közelmúltban kérte a Pappenheim-kastély kezelői jogát - tudta meg az MTI Parajdi Cecília jegyzőtől.

Az épületegyüttes XX. század elején emelt neobarokk szárnyában működik a község nyolc osztályos általános iskolája, egy másik épületrészben pedig az oktatási intézmény tornaterme és a művelődési ház kapott helyet. A kastély egy részében alkalmanként kiállításokat tartanak. Az önkormányzat szerint az épület állagának megőrzése, illetve javítása miatt lenne fontos, hogy gazdája legyen a kastélynak.

Pappenheim-kastély, Iszkaszentgyörgy
© wikipedia.hu/civertan grafikai stúdió


Festetics-kastély, Dég

Részben látogatható az ország egyik legszebb klasszicista stílusú kastélya, a Pollack Mihály tervei alapján 1810-1815 között épült, 34 hektáros angolparkkal körülvett dégi Festetics-kastély. Az épületegyüttes földszintjén a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága finanszírozásával, mintegy 10 millió forintos költséggel rendbe hoztak és kiállításra alkalmassá tettek több termet, ahol tavaly az egykori birtokos család, a rezidencia és a hazai szabadkőművesség történetét bemutató tárlatot nyitottak. Megkezdték az elbozótosodott park fokozatos helyreállítását is.

Festetics-kastély, Dég
© nemzetimuemlek.hu

Alföldy Gábor, a dégi műemlék-együttes létesítményfelelőse korábban az MTI-nek azt mondta: a kastély teljes helyreállítása mintegy 6,5 milliárd forintba kerülne. A kastélynak "kulturális közfunkciót" szántak, a melléképületekben szálláslehetőséggel, továbbá konferencia teremmel, étteremmel, kávézóval. Szabadkainé Petróczki Márta (független) polgármester szerint a falunak fontos lenne az építészeti örökség gyöngyszemének számító kastélyfelújítása, hasznosítása, azzal ugyanis munkalehetőséget is teremtenének az ott élőknek.

Soponyai Zichy-kastély

A soponyai Zichy-kastély 1999 - az addig ott működő gyermekváros megszüntetése - óta lakatlan. Bár az épületet őrzik, félő, hogy a bezártságot előbb-utóbb állagának romlásával sínyli meg az 1771 és 1773 között emelt, majd a 19. században Pollack Mihály tervei alapján átépített műemlék - vélekedik a község független polgármestere. Hollósi László szerint szükség volna a mielőbbi hasznosításra, hiszen jelenleg csak az őrzés-védésre több millió forintot költ évente a műemléket fenntartó szervezet. A község azért is szeretné, ha értő, kezelő gazdája lenne az épületegyüttesnek, mert a hasznosítás munkahelyeket teremtene a foglalkoztatási lehetőségekben igencsak szegény vidéken.

Zichy-kastély, Soponya
© soponya.gportal.hu

Cziráky-kastély, Lovasberény

A Fejér megyei kastélyok közül a legrosszabb állapotban a lovasberényi Cziráky-kastély van. Az 1763-1767 között a mai arculatát elnyert, egykor gyönyörű díszparkkal körülvett épületegyüttes gyakorlatilag 1945 óta lakatlan. Egy ideig néhány helyiségében a helyi termelőszövetkezet irodái működtek, majd 1999-ben vagyonkezelési szerződés alapján a Cziráky Kastély Műemléki Alapítvány készített terveket a hasznosítására. Az akkori elképzelések szerint különleges szolgáltatásokat nyújtó, családias kastélyszállót, "gasztronómiai zarándokhelyet", természetgyógyászati központot rendeztek volna be, valamint kulturális és művészeti rendezvényeknek is otthont adott volna az épület.

Cziráki-kastély, Lovasberény
© lovasbereny.hu

Az alapítvány elkészítette a felújításhoz szükséges tudományos dokumentációkat, saját forrásból jelentős összeget költött a kápolna, illetve a kastély helyreállítására, de a megkezdett munkát családi és anyagi okok miatt néhány év múlva kénytelen volt abbahagyni. Azóta bár voltak érdeklődők, nem sikerült gazdát találni a hasznosításra. Az épületegyüttest őrzik, a környék rendben tartása pedig kimerül a park füvének időnkénti levágásában. A becslések szerint legalább 6-7 milliárd forintba kerülne a kastély helyreállítása, ahol a felújítás után a helybeliek számára munkalehetőséget teremtve, akár szállodát, szanatóriumot, vadászhotelt is be lehetne rendezni – mondta Schieder László (független) polgármester.

Prónay-kastély, püspöki palota, Károlyi-kastély (Oldaltörés)


A barokk stílusú acsai műemlék Prónay-kastélyt az enyészet fenyegeti, a tető beázik, a csatornákat ki kellene tisztítani. A gyors romlás megállítására most legalább 5 millió forintra lenne szükség, az épület helyreállítása pedig hozzávetőleg 1,5-2 milliárd forintba kerülne a Pest megyei falu polgármestere, Szekeres Rezső szerint. Prónay-kastély 1735-40 között épült fel, tornyok, boltívek adják meg a hangulatát, előtte pedig egy díszkút található. A második világháborúban egy ideig hadikórházat rendeztek be a falai között. Jelenleg kihasználatlan, őrző-védő szolgálat vigyáz a megmaradt értékekre.

Prónay kastély, Acsa
© Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Acsa


Az elmúlt években jelentkeztek ugyan befektetők, akiknek az elképzelései között szociális otthon, konferenciaközpont, szálloda szerepelt, de végül egyikből sem lett semmi. A falu sajátos helyzetben van: a gazdaságilag elmaradott Nógrád megye közelében fekszik, de közigazgatásilag a gazdagabb Közép-magyarországi Régióhoz tartozik, így kimarad a nagy fejlesztésekből.

Püspöki palota, Fertőrákos

A fertőrákosi püspöki palota, a győri püspökök XVIII. század derekán épült nyári rezidenciája az utóbbi években látogatható - mondta Palkovits János polgármester. A díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes védett műemlék tetőszerkezetét hozatta rendbe első lépésben a kezelő Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG), hogy a beázásoktól megóvják az értékeket, emellett tervezik a palota további felújítását.

Püspöki kastély, Fertőrákos
© nemzetimuemlek.hu

A püspöki palota sok viszontagságot élt át az elmúlt évtizedekben: államosítását követően a téesz kapta meg, majd az iskola használta, a rendszerváltás előtt pedig egy vállalat akarta üdülővé átalakítani. A rendszerváltás után a katolikus egyház visszaigényelte, ám később a pénzbeli kártérítés mellett döntött – így került állami tulajdonba és az MNG kezelésébe. Varga Kálmán, az MNG igazgatója az MTI érdeklődésére elmondta, hogy az önkormányzattal közösen szándékoznak kidolgozni egy uniós projektet, amely megtartaná a palota közösségi-kulturális funkciójának elsődlegességét, de idegenforgalmi szolgáltatásokkal is bővítenék a kínálatot: kerékpáros turisták számára alakítanának ki megálló- és pihenőhelyet, a hátsó traktusban pedig szálláshelyeket terveznek.

Károlyi-kastély, Füzérradvány

A füzérradványi Károlyi-kastély állagának óvására és felújítására az elmúlt egy-másfél évtizedben több százmillió forintot fordított az állam. A kastély kulturális rendezvényeknek, művészeti fesztiváloknak ad otthont, évente mintegy 22 ezren keresik fel, rekonstrukciója folyamatos. A helyiek szerint a Zemplén egyik gyöngyszemének tartott műemlék kiemelkedő idegenforgalmi látványosság, a turizmus, az idegenforgalom kitörési lehetőséget jelentene a vidéknek.

Károlyi-kastély, Füzérradvány
© nemzetimuemlek.hu

A mai kastély XVI. századi elődjét Réthey Péter építette a XVI. század végén. A kastélyt és a hozzá tartozó birtokot I. Lipót 1686-ban Károlyi Lászlónak adományozta. A XVI. századi eredetű Károlyi-kastélyt Ybl Miklós tervei alapján építették át romantikus-eklektikus stílusban 1860 és 1870 között, pompás termeiben azonban hamisítatlan itáliai reneszánsz fogadja az érkezőket. Magyarország egyik legnagyobb kastélyának több mint 100 hektáros parkja védett. Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszebb és legnagyobb parkja a kastéllyal együtt a 30-as évek végén Európa-szerte híres volt, utána feledésbe merült.

Sándor-Metternich-kastély, Eszterházy-kastély, Almássy-kastély (Oldaltörés)


A Komárom-Esztergom megyei Bajnán található Sándor-Metternich-kastély tetőszerkezetét felújították, azonban az összesen csaknem 3 ezer négyzetméteres épület használatra nem alkalmas, mivel nincs közműhálózata, sem nyílászárói és padlózata. A bajnai kastély tetőfelújítására és statikai megerősítésére az utóbbi években közel 800 millió forintot költöttek, felújították a homlokzatot, azonban a kastélyból gombafertőzés miatt az összes faszerkezetet, így az ablakokat is eltávolították. A nyílásokat ideiglenesen befalazták, az épület nem látogatható. Az ingatlanhoz tízhektáros kastélypark tartozik.

Sándor-Metternich-kastély, Bajna
© wiki.utikonyvem.hu

A Sándor-Metternich-kastély az 1840-es évek végén az ország egyik legszebb klasszicista kastélya volt, majd hadikórház, szükséglakás, gépállomás, téesz- és pártiroda működött benne. A 70-es években a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vendégháznak tervezte helyreállítani, de pénz hiányában ez meghiúsult. A 80-as évek elején a bloomingtoni egyetem akart magyar-amerikai kutató- és diákközpontot létrehozni, de végül visszaléptek.

Esterházy-kastély, Tata

A tatai Esterházy-kastélyban a II. világháború után idegszanatóriumot rendeztek be, ez nem tett jóvátehetetlen károkat az épületben. Az 1990-es évek elején a kórház kiköltözött az épületből, a műemlék-együttes a 2002-ben a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága vagyonkezelésébe került. A kastélyban jelenleg felújítási, kutatási munkák folynak, közben nyitva áll a látogatók előtt.

Esterházy-kastély, Tata
© nemzetimuemlek.hu

A tatai Esterházy-kastély 1765 és 1780 között épült. Esterházy Miklós a magyar testőrség kapitányának rezidenciájaként. A kastély több helyiségében eredeti állapotban megmaradtak a kandallók, a kályhák és a díszes gipszstukkók. A kastély jelentős szerepet játszott a történelemben, I. Ferenc osztrák császár és magyar király itt írta alá 1809-ben a napóleoni háborúkat lezáró ún. bécsi vagy schönbrunni békét, 1897-ben Ferenc József és II. Vilmos német császár szállt meg a kastélyban, 1921 októberében pedig itt fogták el az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt és feleségét az I. világháború utáni sikertelen visszatérési kísérletük után.

Almássy-kastély, Gyula

Kihasználatlanul áll a gyulai várfürdő szomszédságában az egykor gyönyörű Almássy-kastély is. A főépület teteje beomlott, az oldalszárnyat néhány éve szerkezetkészre felújították - mondta el a város polgármestere. Perjési Klára (MSZP) szerint egy három évvel ezelőtt készült hasznosítási tanulmányban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nem javasolta az épület megtoldását és ezzel együtt a szállodává történő alakítását, mert a kiemelten műemléki terület nincs régészetileg feltárva. Ez akár több száz millió forintba is kerülhet, hisz a föld alatt többek között török fürdő és dzsámi is van.

Ahhoz, azonban, hogy ott szállodát alakítsanak ki az esetleges befektetők, újabb szárnyat kellene építeni. Ezért a tanulmány szerint kulturális és turisztikai hasznosítás valósulhatna meg. Exkluzív rendezvény- és kulturális központ lehetne a kastély. Négy lakosztályt eredeti állapotában állítanának helyre, emellett az oldalszárnyat vendéglátó vállalkozások vehetnék bérbe, ugyanis a városnak hiányzik azon része, ahol zenés esteket lehetne tartani. Erre tökéletes lenne a helyszín - tette hozzá.

Az épületben egy nagy barokk konyha és színház is van, melyek berendezésére a KÖH ígéretet tett a Magyar Nemzeti Múzeum anyagából. A tervek közt szerepelt korábban az is, hogy a várral összenyitják a kastélyt. A mostani épületegyüttes eredeti állapotba való helyrehozatala csaknem másfél milliárd forintba kerülne - tette hozzá a városvezető.

Almássy-kastély, Gyula
© gyulavarikastely.hu

A várkerti Almássy-kastélyt 1725 körül Harruckern János kezdte építtetni barokk stílusban, majd többször bővítették. A kastélyt egy tűzvész után 1803-ban Wenckheim Ferenc építtette az újjá, ekkor kapta második tornyát és kupoláját, portikuszait és ekkor egységesítették a melléképületeket. A toronyhoz földszintes szárnyak csatlakoztak. Az Almássy család 1888-ban költözött ide, 1902-ben a szárnyépületekre is emeletet húztak. A többször átépített, tömeg- és téralakítását tekintve az Alföld területén ritkaságszámba menő kastély a gyulai várral egységes építészeti együttest alkot.

A "sokat látott" épület számos esemény színtere volt, többek között itt "vendégeskedett" 1849-ben Damjanich János Anrep tábornok foglyaként, miután a kastély udvarán fegyverezték le a Világosnál kapitulált honvédtiszteket. Az 1850-es évektől a gyulai születésű Erkel Ferenc tartózkodott gyakran a kastélyban; a legenda szerint itt komponálta a Bánk bánt és a Brankovics című operát. 1861-ben pedig a szárnyait bontogató 17 éves Munkácsy rajzolgatott "festőinasként" a kastély földszintjén az ősök képeit restauráló Szamossy Elek festő mellett. A kastély kőépülete nem látogatható, de egykori Lovardája a Várfürdő része, és a fürdő parkjából jól megfigyelhetők egyes épületrészletek.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!