szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Varga István gazdasági miniszterrel készített interjút közölt kedden a Financial Times Deutschland (FTD) című német üzleti-politikai napilap.

A cikk bevezetője szerint a magyar kormány a gazdaság versenyképességét látja veszélyben forogni az uniós tagállamokban bevezetett gazdaságélénkítő csomagok miatt. "A jelenlegi válságban nem maradt eszközünk a konjunktúra élénkítésére" - mondta Varga István az FTD-nek. "Ebből a szempontból biztosan hátrányban vagyunk" - tette hozzá. Varga szerint a francia és a német gazdaságélénkítő intézkedések "nem mindig a megfelelő irányba mutatnak." Mindenekelőtt az autóiparban "a jelenlegi szerkezetet őrzik meg, változások beindítása helyett" - mondta a gazdasági miniszter.

Az FTD szerint Magyarország példája azt mutatja, hogy a nagy uniós államok élénkítő csomagjai megosztottságot idézhetnek elő a közösségben. A lap rámutat: a válság közepette Magyarország igénybe vette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU segítségét. A kormány cserébe szigorú megszorításokat vezetett be, és alig van mozgástere a gazdaság élénkítésére. Hasonló problémával küzdenek a balti államok is - írta az FDT.

Más közép-európai kormányok tagjaihoz hasonlóan Varga is alapvetően kétkedéssel szemléli a nyugat-európai gazdaságélénkítő csomagokat. "A kimeneti stratégia a legfontosabb, amivel most Európában foglalkozni kell. Az a kérdés, hogy miként veszünk vissza az állami segítségből, és hogyan faragjuk le a hiányt" - mondta a miniszter.

Magyarország már 2007-ben nekilátott a költségvetési hiány csökkentésének, és már látszanak az első eredményei az erőfeszítéseknek. A kormány idénre 3,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt tűzött ki. Az országot ugyanakkor keményen sújtja a válság, ami kérdésessé teszi ennek elérését - írta a német lap.

Varga szerint csökkenteni kell a magyar gazdaság túlságosan erős függőségét Németországtól. "Szeretnénk megkönnyíteni a vállalkozásoknak, hogy a Balkánra, a volt Szovjetunióba vagy Észak-Afrikába exportáljanak. Nem tudunk nagy belső piacra támaszkodni, mint a lengyelek, ezért új exportpiacokat kell feltárni."

Az FTD emlékeztetett: tavaly a magyar kivitel több mint negyede Németországba irányult. Ez részben azért alakult így, mert német autógyártók - mint az Audi - Magyarországra telepítettek termelést.

A legnagyobb új uniós tagállamtól, Lengyelországtól eltérően Magyarország kevéssé látja hasznát a német roncsprémiumnak. Lengyelországban tipikus roncsprémium-modellnek számító kisautókat gyártanak, Győrben viszont Audi TT-ket szerelnek össze, ez a kocsi pedig a roncsprémium haszonélvezői számára nemigen jön számításba - írta az FTD.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

MNB: a GDP 76,9 százaléka a bruttó államadósság

A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye a 2009 második negyedévével záruló egy évben a GDP 4,7 százalékát (1224 milliárd forintot) tett ki, míg az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 76,9 százaléka (19 967 milliárd forint) volt 2009 második negyedévének végén - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

HVG Gazdaság

Varga István: Nem a GDP-növekedés a lényeg

Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter szerint „nem feltétlenül mindig a gazdasági növekedés meg a GDP-adatok alapján kellene lemérnünk, hol is tartunk". A miniszter - elődjével, Kóka János pannon pumájával szemben - a magyar gazdaságról szólva azokkal a tengeri halakkal példálózott, amelyek felkavarják a homokot, s így menekülnek meg a cápa elől.

MTI Gazdaság

Magyar euró 2014-ben lesz a Reuters felmérése szerint

Lengyelországnak az ERM-2 árfolyamrendszerhez történő csatlakozása 2011-re csúszhat, míg Magyarország, Csehország, Lettország és Litvánia 2014-ben, Észtország egy évvel korábban vezetheti be az eurót, derül ki a Reuters legfrissebb felméréséből. Nem várható, hogy Bulgária és Románia 2015 előtt bevezetné a közös uniós valutát.