Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank-csoport a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank isztambuli üléséhez kapcsolódó – Londonban az EBRD által kiadott – közös helyzetértékelésében leszögezi: a három pénzintézet által februárban indított közös akcióterv végrehajtása jól halad, a kelet-európai bankrendszerek és reálgazdaságok megsegítésére akkor létrehozott 24,5 milliárd eurós keretből szeptember végéig 16,3 milliárd euró folyósításáról már döntöttek. Ebből 12,4 milliárd eurónyi finanszírozásról aláírt szerződések vannak.
A február végén nyilvánosságra hozott program alapján a három nemzetközi pénzintézet külön támogatási csomagot állított össze a finanszírozási gondokkal küszködő kelet-európai gazdaságok számára. Ehhez a 24,5 milliárd eurós csomaghoz a legnagyobb hozzájárulást az EIB adja, 11 milliárd eurót. Ennek a részcsomagnak a kedvezményezettje a közép-, kelet- és dél-európai kis- és középvállalati szektor.
A Világbank hozzávetőleg 7,5 milliárd euróval járul hozzá a csomaghoz, ebből az idén és jövőre összesen 3,5 milliárd euró jut a feltörekvő európai bankszektor problémáinak kezelésére.
Az EBRD 2009-2010-ben 6 milliárd euróig terjedő összeget nyújt a térségi pénzügyi szektornak, valamint a kis- és középvállalatoknak befektetés, adósság- és kereskedelem-finanszírozás formájában.
A három bank hétfőn ismertetett közös helyzetelemzése szerint "a példátlan és összehangolt" nemzetközi akcióterv hozzájárult a rendszerszintű pénzügyi válság kialakulásának elkerüléséhez a térségben, az országcsoportot ért "masszív gazdasági sokk" ellenére is. Az anyabankok folytatják helyi érdekeltségeik támogatását, és az életképes térségi bankoknak sikerült talpon maradniuk.
Mindazonáltal - jóllehet vannak jelei annak, hogy a válság szorítása már enyhül - jelentős kihívásokkal kell még szembenézni, mielőtt a térség szilárdan kilábalási és növekedési pályára állhat - hangsúlyozza a három nagy pénzintézet közös értékelésében.
Az elemzés kiemeli, hogy a reálgazdaságokba áramló - különösen a kis- és középvállalatok számára hozzáférhető - hitelezés még mindig csökken, a nem teljesítővé váló kinnlevőségek aránya növekszik, a banki feltőkésítési igény továbbra is jelentős, és gyorsan emelkedik a munkanélküliség.
A pénzintézetek szerint a térség gazdasági kilábalása kritikus mértékben függ a magánszféra növekedésétől, ez azonban "nem fog megindulni a reálszektornak nyújtandó hitelezés nélkül".
A helyzetértékelés szerint ugyanakkor a kelet-közép-európai térséget nem egyforma intenzitással sújtja a válság, sőt valójában jelentősek a különbségek. A balti köztársaságokban az éves összevetésben számolt gazdasági visszaesés az idei első félévben átlagosan több mint 15 százalékos volt, Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában viszont - a négy ország átlagában - nem érte el az 5 százalékot.
Az EBRD igazgatótanácsa szeptember első felében - tekintettel a súlyos recesszióra - jóváhagyta, hogy egymilliárd euróval 8 milliárd eurós rekordra emelkedjen az átalakuló országoknak 2009-ben folyósítandó teljes EBRD-finanszírozás összege. Ez 52 százalékkal több a működési területhez tartozó országcsoportnak tavaly nyújtott EBRD-kihelyezéseknél.
A bank azonban - nem hivatalos értesülések szerint - nemrég kérte 20 milliárd eurós jegyzett tőkéjének 50 százalékos megemelését a részvényes országoktól, arra hivatkozva, hogy a jelenlegi tőkekészlettel már nem tudja növelni a működési területének nyújtott éves finanszírozásokat.
