A Magyar Nemzeti Bank a napokban a devizahitelezés kockázatait érdemben csökkentő szabályozás mielőbbi megalkotását kezdeményezte a Pénzügyminisztériumnál – mondta A javasolt szabályozás célja egyfelől az, hogy csökkentse az ország sérülékenységét, amelynek kockázatát a pénzügyi válság is megmutatta, illetve az, hogy mérsékelje azt a kockázatot, amit a lakosság számára jelent a devizahitelek felvétele, azok árfolyamkockázata – fejtette ki Simor András, az MNB elnöke.

A javaslat részletei szerint havi nettó 250 ezer forint jövedelemig a háztartási hiteleknél a törlesztés/jövedelem arány maximuma forinthitelnél 30, eurónál 23, egyéb devizánál 15 százalék lenne. Havi nettó 500 ezer forint jövedelemig ezek az arányok 40, 31, illetve 20 százalék. Az ennél magasabb, nettó 500 ezer forint feletti jövedelműek esetén a törlesztés forintkölcsönöknél 50 százalék, euró alapúaknál 38 százalék, egyéb devizákban felvett hiteleknél pedig a jövedelem 25 százaléka lehetne.

A háztartási jelzáloghitelek esetén a maximális hitel/fedezet arány forintkölcsönöknél 70, eurónál 54, míg egyéb devizában felvett hitele esetén 35 százalék lenne. A javaslat a gépjárműhitelek futamidejét 5 évben maximálná, ezeknél a kölcsönöknél a maximális hitel/fedezet arány forintban 80, euróban 62, egyéb devizában 40 százalék lenne.

Simor András hangsúlyozta, hogy a javasolt szabályozás célja kettős, egyrészt csökkenteni azt a sebezhetőséget, amit a devizaadósságok növekedése a bankrendszer és az ország számára jelent, másrészt a lakossági hitelfelvevők biztonságának növelése. Az MNB javaslata összhangban van az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank törekvéseivel e területen. Szerinte a javasolt szabályok hatására erőteljesen javulna a magyar pénzügyi közvetítőrendszer és a magyar gazdaság stabilitása.

A devizaalapú hitelezés legnagyobb veszélye a kockázatok nem megfelelő felmérésében van, mondta Simor. Laza hitelfeltételekkel és viszonylag stabilnak tűnő árfolyammal szembesülve ugyanis az emberek hajlamosak lehetnek olyan törlesztési terhet vállalni, amelynek megfizetését – a körülmények negatív változásakor, árfolyam-ingadozások vagy kamatemelkedés esetén - jövedelmükből nehezen vagy egyáltalán nem képesek kigazdálkodni.

Mindez együtt nemcsak a háztartások fizetőképességét és megélhetését veszélyezteti, de jelentősen megnöveli az ország sérülékenységét, illetve a magas magyar államadósság finanszírozásának költségeit is – tette hozzá a jegybank elnöke.

A jegybank szakemberei azt tapasztalták, hogy a legfejlettebb kockázatkezelő rendszerrel működő bankok is gyakran túlzott kockázat-vállalásra ösztönzik az ügyfeleket – sorolta még a szabályozás kezdeményezésének okait ismertetve Simor.

A jegybank a szabályozási koncepció mellett hatástanulmányt is készített, amely szerint a javasolt törlesztés-jövedelem és hitel-fedezet arány korlátok alkalmazása rövid távon valamelyest lassíthatja ugyan a jövőbeli fellendülést, de hatására hosszabb távon nemcsak a növekedés szerkezete lenne egészségesebb, de a javasolt intézkedések a növekedést hosszú távon is javítanák.

Simor kitért arra is, hogy korábban a bankokkal próbáltak egyeztetni arról, hogy azok önkéntesen vállaljanak olyan feltételeket, amelyekkel elérhető ez a cél, de az egyeztetésekből az tűnt ki, hogy a hitelintézetek nagyon eltérően viszonyulnak e kérdéshez. Így miután a Gazdasági Versenyhivatal is úgy foglalt állást, hogy a problémát célszerűbb lenne szabályozóeszközökkel megoldani, a jegybank szakemberei is e megoldást javasolják a kormánynak.

A javasolt szabályozás részletei közül a jegybank elnöke kiemelte, hogy az egyik fő szempont a törlesztés és a jövedelem olyan maximális arányának meghatározása, amely hosszabb távon is garantálja a biztonságos törlesztést. A tervezet szigorú szabályokat ír elő a fedezettségre is. A jelzáloghiteleknél a forintalapú hitelek esetében az ingatlan piaci értékének 70 százaléka lenne a hitel felső határa, míg a devizahiteleknél – kifejezve azt, hogy azoknál nagyobb a kockázat – az euró alapúaknál a piaci érték 54 százaléka, az egyéb devizáknál pedig még ennél is alacsonyabb lenne a kiutalható hitel nagysága.

Az utóbbi időben megmutatkozott az is, hogy a gépjármű-hitelezésnél a hosszú futamidők elterjedése jelentősen növeli e hitelek kockázatát. Ezért a jegybank által javasolt szabályozás az autóhitelezésnél öt évben határozná meg a hitellejárat maximális tartamát. Ez az a hossz, amely a futamidő teljes idejére biztosítani képes azt, hogy meg legyen a hitel megfelelő fedezettsége.

E szabályok főként a forinthitelek esetében nem jelentenek lényeges szigorítást, a jelenlegi általános gyakorlathoz képest, miután a bankok a pénzügyi válság hatására már maguk is sokat szigorítottak a korábbiakkal összehasonlítva. Simor András szerint azonban nagyon bonyolult kiszámítani, hogy a devizahitelt felvevők az elmúlt években mennyivel jártak jobban, mint akik a forinthitelt vettek fel. De ha nem is vesztettek rajta, ez azért volt, mert a jegybank gátat vetett a forint gyengülésének, magasan tartva a jegybanki kamatlábat. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a devizahitelesek nyereségét azok is fizették, akik nem vettek fel ilyen hitelt.

A jegybankelnök ugyanakkor hangsúlyozta: nem akarják betiltani a devizahiteleket, a javasolt szabályozás fő célja az, hogy a devizahiteleknél is megjelenjen a devizahitel felvételének addicionális kockázata. A rendelettervezet készítésénél a jegybank-elnök magyarázata szerint figyelemmel voltak arra, hogy vannak olyanok, akik nagyobb, és vannak akik kisebb hitel felvételére képesek, így azoknál, akik magas jövedelemmel rendelkeznek, jelentősen nagyobb hitel felvételét tennék lehetővé.

A jegybankelnök szerint a hitelfelvevő jövedelemének ellenőrzését a hitelintézetekre és az ügyfelekre kell bízni. „Nem gondolom, hogy a bankoknak az adóbevallást kellene elkérnie az ügyfelektől” – hangsúlyozta Simor András, aki szerint azonban főleg a hosszú lejáratú hitelek esetében nagyon fontos, hogy azokat azok kaphassák, akiknek megfelelő rendszeres jövedelmük van. Ez ezért is pozitív hatású intézkedés lenne, mert hozzájárulna a gazdaság további kifehéredéséhez – vélekedett Simor.