Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Sólyom László júniusban azért nem írta alá az élelmiszer-kódex néven emlegetett javaslatot, mivel az szerinte előkészítetlen, átgondolatlan, valamint szövege jogi ellentmondásokkal terhelt, éppen ezért kitűzött céljai elérésére nagy valószínűséggel alkalmatlan.
Font Sándor (Fidesz), a határozathozatal előtti felszólalásában kiemelte: a parlamenti pártok továbbra is - a köztársasági elnök ajánlásainak megfelelő - törvényi szabályozással kívánják megakadályozni, hogy a magyar gazdák tönkremenjenek a nagy áruházláncok közötti versenyben.
A javaslat továbbra is tartalmazza, hogy a nagy áruházak - fenntartási költségeik fedezésére - nem kérhetnek úgynevezett polcpénzt a beszállítóktól - közölte az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke. Az az évente 20 milliárd forintnál nagyobb forgalmat bonyolító üzleteknek nyílt üzletszabályzatot kell nyilvánosságra hozniuk, amelyet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatallal is egyeztetniük kell.
Az Országgyűlés június 29-én ellenszavazat nélkül fogadta el a jogszabályt. Az Országgyűlés honlapján olvasható törvényszöveg szerint a jogszabály célja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedelmét végző szervezetek, valamint azok beszállítói közötti egyenlőtlen piaci alkupozícióból eredő hátrányok felszámolása és az etikus üzleti magatartás érvényesülésének biztosítása. A törvény általános jelleggel tiltja a tisztességtelen forgalmazói magatartások gyakorlását, s meghatározza, hogy mely forgalmazói magatartások minősülnek tisztességtelennek.
A jogszabályt korábban kifogásolta az Országos Kereskedelmi Szövetség is. Közleményükben a törvény elfogadása után azt írták, hogy az a világ legnagyobb multinacionális élelmiszergyártóit védi, és meghiúsítja azt a törekvést, hogy a magyarországi üzletek polcaira 80 százalékban magyar áruk kerüljenek.
A szervezet az MTI-hez korábban eljuttatott közleményében hangsúlyozta: a jogszabály kizárólag a kereskedők és az élelmiszeripari beszállítók kapcsolatára terjed ki, és hiányzik belőle a magyar mezőgazdasági kistermelők és a tőlük vásárló élelmiszeripari gyártók, valamint felvásárló szervezetek kapcsolatainak rendezése.
