Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Bár a svéd elnökség hivatalosan még mindig nem tett le tervéről, a lisszaboni szerződés csehországi ratifikációja körüli bizonytalanság miatt az Európai Tanács az október 29-30-i csúcstalálkozón valószínűleg nem lesz képes még döntést hozni az esedékes személyi kinevezésekről, így a döntést emiatt várhatóan a december 10-11-i állam- és kormányfői találkozóra kell halasztani. A BruxInfo szerint az utóbbi napokban egyre több brüsszeli bennfentes valószínűsíti ezt a forgatókönyvet, miután a cseh „retesz” miatt Fredrik Reinfeldt svéd kormányfőnek, az EU soros elnökének a csúcsig hátralevő tíz napban egyszerűen nem lesz ideje a személyi döntésekhez szükséges konzultációk lefolytatásához.
Az új szerződés hatályba lépésének időzítése továbbra sem tisztázott, miután Václav Klaus cseh elnök az alapvető jogi charta alól való mentességtől tette függővé, hogy aláírja-e a dokumentumot, befejezve ezzel a cseh ratifikációt. Az október eleji írországi referendum után lényegében már csak a cseh államfő aláírása hiányzik ahhoz, hogy a lisszaboni szerződés még az év vége előtt életbe léphessen.
Fredrik Reinfeldt a napokban már bejelentette, hogy egészen addig nem indítja meg a hivatalos konzultációkat az új szerződés alapján esedékes kinevezésekről, amíg Prága nem dönt. A tagállamoknak az Európai Tanács állandó elnökéről, a jövendőbeli kül- és biztonságpolitikai „szuper-főképviselőről” és tulajdonképpen a következő Európai Bizottság személyi összetételéről kellene dönteniük. Mivel a leendő külpolitikai főképviselő (Javier Solana utódja) alelnökként egyúttal a következő bizottság tagja is lenne – amennyiben a testületet a lisszaboni szerződés alapján állítják fel –, a nemrégiben újraválasztott José Manuel Barroso bizottsági elnök addig nem oszthatja el a biztosi tárcákat, amíg ez a kérdés nem tisztázódik. Az EU-ban azonban egyértelmű az a törekvés, hogy az új bizottságot már az új lisszaboni, és ne a régi, a nizzai szerződés alapján hozzák létre, hiszen utóbbi értelmében nem lenne minden tagországnak képviselője a testületben.
Brüsszelben ennek alapján már javában zajlanak a találgatások a lehetséges forgatókönyvről. Az egyik verzió szerint a biztosi testület névsorát csak november végén-december elején prezentálnák és az Európai Parlament gyorsított ütemben még decemberben sort kerítene a meghallgatásokra, hogy aztán január közepén hivatalosan is szavazzon az új bizottságról.
