Erdei Tamás szerint a jegybanknak elsősorban a makroprudenciális felügyeleti munka ellátása a feladata, míg a pénzügyi felügyelet számára az elsődleges a mikroprudenciális ellenőrzés, azaz az egyedi pénzügyi intézmények felügyelete. Ezt a tevékenységet hangolná össze, az ezen a területen szükséges koordinációt javítaná a stabilitási tanács.

A szövetség vezetője kedvezőnek tartotta, hogy már több mint 150 pénzügyi intézmény csatlakozott a banki magatartási kódexhez. Szeinte a piaci verseny, a részesedésekért folyó harc bizonyos tekintetben piaci torzulásokat hoz létre, ezeket csak részben lehet törvényekkel szabályozni, a jogszabályok elsősorban a kereteket adják meg.

„Önmagában a banküzlet egy hosszú távú ügylet az ügyfél és a bank között, aminek mindenképpen a bizalomra kell épülnie. A rövid távú profitérdekeltség azonban ellene hat a hosszú távú érdekeknek, így előbb-utóbb a bankszektornak önmagában is ki kellett volna, hogy kényszerítse egy ilyen magatartási kódex létrejöttét” – hangsúlyozta az elnök.

Erdei Tamás kiemelte, hogy a magatartási kódex egyértelműen az ügyfél és a bank közötti bizalom kialakulását szolgálja, azaz, az ügyfél érezze, hogy korrekt, ellenőrizhető, követhető szolgáltatásokat vesz az adott pénzintézettől. Bizonyos piaci kinövéseket, amelyek a rövid távú érdekeket alapozzák meg, nem is lehet másképp szabályozni, mint azzal, hogy „a játékosok megállapodnak bizonyos magatartási kódexben”. A bankszövetség elnöke kiemelte, hogy a pénzintézeti szektorban az ügyfelek és a bankok közötti bizalom hosszú távú megalapozását lehet elérni a magatartási kódex alkalmazásával.