EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Gajdar az első orosz elnök, Borisz Jelcin gazdasági biztosaként vált ismertté és vonta magára sokak gyűlöletét 1992-ben a sokkterápiával - az árak felszabadításával és a privatizáció első hullámának beindításával -, amivel lerakta a következő tíz év gazdasági felvirágzásának alapjait. 1992 júniusától decemberéig Oroszország megbízott miniszterelnöke volt.
Anatolij Csubajsz, az egykori szoros szövetséges a hír hallatán kijelentette: Gajdar a kilencvenes évek elején megmentette Oroszországot az éhínségtől, a polgárháborútól és a széthullástól. „Nagy ember volt, nagy tudós és nagy államférfi. A világtörténelemben kevesen mérhetők hozzá az intellektus erejében, a múlt, a jelen és a jövő értelmezésének tisztaságában, a nehéz, de elkerülhetetlen lépések megtételére való készségben” – mondta Csubajsz.
Jegor Gajdar. Életében kevesebben méltatták © AP |
Nyikita Belih, az ország egyetlen liberális kormányzója szerint Gajdar olyan jelentős szerepet játszott Oroszország történelmében, hogy annak felbecsülésére egyelőre nincs mód.
Jegor Gajdar 1956-ban született, apja a Pravda című lap katonai tudósítója volt, egyik nagyapja Arkagyij Gajdar író, lánya, Marina pedig ismert ellenzéki. Gajdar kitüntetéssel végezte a Moszkvai Állami Egyetem (MGU) közgazdasági szakát, majd számos tudományos intézetben dolgozott. Kommunistából és a kommunista párt ideológiai folyóiratának szerkesztőjéből a jelcini reformok idején vált liberálissá, s 1991-ben ki is lépett a kommunista pártból.
Miniszterelnökként legismertebb döntése az árak felszabadítása volt, ami tulajdonképpen a piacgazdaság hivatalos oroszországi engedélyezését jelentette. Megbízott miniszterelnök 1992 júniusától decemberéig volt, de a Jelcinnel szembenálló Népi Küldöttek Kongresszusa nem volt hajlandó megerősíteni ebben a tisztségben, s egy kompromisszum alapján Viktor Csernomirgyint nevezték ki a kormány élére. Gajdar azonban az új kormány tanácsadója maradt, majd 1993-ban újra kinevezték miniszterelnök-helyettesnek.
Aktív szerepet töltött be az 1993-as orosz alkotmányos válságban: híressé vált október 3-i televíziós beszéde, amelyben Jelcin rezsimjének megvédelmezésére szólította fel a Moszkvaiakat. A válság után tartott parlamenti választásokon Gajdar az Oroszország Választása liberális tömb élén állt, és sokan a majdani kormányfőt látták benne, de mivel a tömb nem szerezte meg a többséget, Gajdar szerepe a kormányban csökkent, majd 1994-ben ő maga lemondott tisztségéről.
Neve 2006-ban került újra a címlapokra, amikor Írországban, ahol egy könyvét mutatta be, eszméletlen állapotban találtak rá. Felmerült a gyanú, hogy megmérgezték, de Gajdar nem vádolt senkit, így az orosz titkosszolgálatot sem, később pedig azt mondta: az orosz hatóságok ellenségei mérgezték meg. Az oroszországi gazdasági átalakulásról írt több könyvét számos országban kiadták.
