A körzet az egy főre jutó GDP-t tekintve nem csupán Pannóniában sereghajtó, a bruttó hazai termék Somogyban ma már a kelet-magyarországi átlagot sem éri el. Az évtized közepére a somogyiakat megelőzték már a 2000-ben még mögöttük álló borsodiak, sőt a Szolnok megyeiek is, a megye gazdasági produkciója újabban már csak Nógrád, Szabolcs és Békés teljesítményét múlja felül. A Dunántúl legnagyobb megyéjének pozíciója más tekintetben is romlott. A térségből 1990-ben 407, tavalyelőtt már 1624 fővel többen költöztek el, mint ahányan oda bevándoroltak.
A migrációs veszteség hátterében nyilvánvalóan az áll, hogy az egész Dunántúlon Somogyban a legalacsonyabbak a munkabérek, miközben ott a legmagasabb a munkanélküliség (8,4 százalékról 12,8-re ugrott 2000 és 2009 áprilisa között). A térség a születéskor várható élettartam tekintetében sem áll túl jól, a helybeli férfiak 68,5, a nők 77 évre vannak „hitelesítve”, ami másfél-másfél évvel kevesebb például a Győr-Moson-Sopron megyei átlagnál.
A megye közoktatási helyzete ugyancsak ellentmondásos. Miközben Nyugat-Magyarországon itt tanul relatíve a legtöbb általános iskolás, a középiskolások aránya (ezer lakosra 37 gimnazista és szakiskolás jut) már e körzetben a legalacsonyabb (Baranyában például e mutató 44 fő).
A legritkábban lakott megyének számító Somogy erősségei közé tartozik az élénk színházi élet és a sokfelé érintetlen természeti környezet. A kaposvári teátrum révén az ottaniak négyszer olyan gyakran váltanak jegyet színházi előadásra, mint a szomszédos Tolnában, az erdőségek kiterjedését tekintve pedig Somogy megyét (ahol 532 hektár erdőterület jut ezer főre) egyetlen más megye sem előzi meg az országban.
 HVG |
 HVG |