Dunakeszi expótervek

Éppen akkor zuhant a nézők közé a dunakeszi repülőnapon a Malév Repülőklub Zlin–142-ese, az egyik helyi biztonsági őr halálát és a pilóta súlyos sérülését okozva, amikor a klub és a városi önkormányzat viszonya amúgy is pattanásig feszült. A Nemzeti Közlekedési Hatóság a tavaszi felülvizsgálatkor az eddigi gyakorlattal ellentétben nem éves, hanem csak néhány hónapos repülési engedélyt adott, ami augusztus végén jár le. Az ok formális: az engedély egyik feltétele, hogy a reptéringatlan tulajdonosa – itt az önkormányzat – megbízzon valakit az üzemeltetéssel, ez a szerződés azonban még nem született meg. A helyhatóság rendre azt hangoztatja, hogy már készül a tervezet, sokan azonban a közel 90 hektáros ingatlant érintő üzletet sejtenek a háttérben.

Aggodalmaikat megalapozhatja egy terv, amely tavasszal megjárta a helyi képviselőtestületet is. A budai Millenáris Parkot és a Megyeri hidat is tervező Céh Zrt. emberei áprilisban tartottak bemutatót az önkormányzatban a repülőtérrel szomszédos téli galopp-pálya fejlesztéséről. A képviselőknek kiosztott dokumentumból kiderül, a többi lovaspályával és a repülőtérrel is számoltak. A tervezet többféle megoldást kínál, ám olyan, nehezen értelmezhető felhasználási lehetőségeket is felsorol, mint például „lóvilág”, „lóegyetem” vagy „állati Tesco”. A vidámpark és a szerencsejáték-sziget már megfoghatóbb ötlet, az ellenben megint csak zavaros – mivel a szöveg nem utal az apropóra –, hogy a szerzők miért vetik össze a területet a müncheni vásárvárossal. Magyarázat lehet a képviselőknek elküldött részletesebb terv, amely már az expócélú hasznosításra helyezi a hangsúlyt. A megrendelő Winkler Márton üzletember, aki 2005-ben, frissen kiváltott őstermelői igazolványát lobogtatva, elővásárlási joggal élve szerezte meg az 52,5 hektáros alagi téli pályát (HVG, 2008. február 23.), miközben sikertelenül próbálkozott az 53 hektáros tréningpályát is birtokló Nemzeti Lóverseny Kft. utóbb lefújt privatizációján. A Céh-tervezet mindkét lovasingatlannal számol, igaz, csak a Winkler-tulajdont nevezi tervezési területnek. Az expókoncepció szerint a jelenlegi téli pályán vidámpark – úgy tudni, az első kelet-európai Disneyland – és kereskedelmi egységek kapnának helyet, a tréningpályán és a repülőtéren pedig kiállítási pavilonok épülnének, s része a koncepciónak egy ügetőpálya is.

Dunakeszi lóversenypálya

A fő akadály az érintett ingatlanok besorolása. Ezt amúgy a tervezők is látták, amikor azt írták, „ha átsorolás nem történik, a terület egykori húzó jellege helyett Dunakeszi számára valódi hozzáadott érték nem származtatható”. A városvezetés egyelőre puhatolózik. Május végén olyan tervezet került a képviselők elé, amelyben arról kellett volna dönteniük, milyen ellenszolgáltatásra tartson igényt Dunakeszi az átminősítésért cserébe (a kérdés más ingatlanokra is vonatkozott), de a képviselők nem vették napirendre Kecskeméthy Géza jobboldali támogatású független polgármester javaslatát. Városi politikusokkal beszélve úgy tűnik, inkább kivárnának az önkormányzati választásokig, ám utána alighanem előkerül a téma. Dunakeszinek muszáj ugyanis pénzt szereznie. A város lakossága az utóbbi tíz évben másfélszeresére emelkedett, miközben az infrastruktúra alig fejlődött. Név nélkül nyilatkozó városi képviselők ezért nem tartották eleve elvetendőnek a terület „idegenforgalmi” vagy „konferenciacélú” hasznosításának lehetőségét. Kecskeméthy pedig azt mondta a HVG-nek, hogy az új beruházások munkahelyeket is teremtenek, amit szintén mérlegelni kell.

A helyi civil mozgalom, a Szeretem Dunakeszit! aktivistái szerint az érintett területek egy része természeti, régészeti, illetve műemléki védettség alatt áll. A természetit – helyi védelemként – maga az önkormányzat adta a lovaspályák területének. Váczi Olivér zoológus a HVG-nek elmondta, a repülőtér területén él Pest megye egyik legnagyobb ürgepopulációja. A rövid füves, nyílt pusztán élő, vagyis tipikus „repülőtéri állat” ürge úgynevezett kulcsfaj az ökológiában: miközben rovarokat fogyaszt, többek közt táplálékul szolgál nagyobb ragadozóknak. A régészeti védelem törvényi erejű, mert a lovaspálya területe alatt található a római kori védrendszer, a Gödtől Temesvárig húzódó úgynevezett Csörsz-árok egy darabja. A műemléki védelmet sokan vitatják a városházán, mondván, a tréningtelep – Winkler objektuma – 2007-ben vált védetté, és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban az eljárás előterjesztője történetesen a Szeretem Dunakeszit! egyik alapítója az aktív amatőr lovas Sarkadi Márton, a hivatal munkatársa volt. Miközben a városházán – persze név nélkül nyilatkozva – hivatali visszaélést emlegetnek, Sarkadi a kettős kötődést nem titkolja, sőt úgy érzi, helyi lakosként alapos ismeretekkel volt felvértezve, ráadásul a terület korábban is helyi védettség alatt állt, amit maga az önkormányzat adott. Az utóbbi hetekben tüntetésekkel is akciózó mozgalom, önkormányzati ellenlábasai szerint, már a 2010-es helyhatósági választásokra készül.

Winkler a HVG-nek azt mondta, legszívesebben túladna az ingatlanon. A „kócos zöldek zaklatásain” túl a hatóságok is ellene voltak, úgy tudja, egy időben a telefonját is lehallgatta a Nemzeti Nyomozóiroda, méghozzá a Magyarok Nyilai terrorszervezet ügyében. A bőripari vállalkozó és lótulajdonos Winkler úgy került képbe, hogy Schmidek Györgyi, aki az ő fellépése nyomán vesztette el a már megnyertnek hitt pályázatát a téli pályára, helyben közismerten szoros üzleti kapcsolatban állt Csintalan Sándor volt MSZP-s politikussal, aki ma a jobboldali Hír Tv egyik műsorát vezeti. Márpedig a Schmidek által indított pert néhány nappal az előtt nyerte meg jogerősen Winkler, hogy rátámadtak Csintalanra. Bár jelenleg igen valószínű, hogy Csintalan szélsőjobbos, nem üzleti támadás áldozata lett, Winklernek elege van a nehézségekből, csak azt sajnálja, hogy álma, az ügetőpálya így nem épülhet meg.

Azt ellenben nem tudni, mit gondolnak a háttérben álló üzletemberek. Winkler 750 millió forintért megszerzett, jelenleg is külterületi gyepként nyilvántartott ingatlanját a brit magánszemélyek érdekeltségében álló Greenfield Kft. ingatlancég 760 millió forintos jelzáloga terheli. Ráadásul a fejlesztésre szánt területnek csaknem a mértani közepén közel 3 hektáron terül el egy olyan telek, amelyen az önkormányzat engedélyezte a gazdasági hasznosítást, és amely egyharmad részben Kovács László helyi képviselő tulajdona.

Nem egyszerű a repülőtér helyzete sem. Az ingatlan a Magyar Honvédelmi Szövetség vagyonának utódlásáról szóló 1996-os törvény alapján 2003-ban azzal a feltétellel lett az önkormányzaté, hogy az ottani egyesületek – a Malév klubja és az egykori Matáv, ma Opitz Nándor Repülőklub – 15 évig ingyen használhatják. A törvény szerint erről a tulajdonba adás előtt meg kellett állapodniuk a kluboknak és az önkormányzatoknak, Dunakeszi azonban csak a kisebbik egyesülettel tudott leszerződni, az után, hogy a Malév-klub bírósághoz fordult a vagyonátadás ellen (végül alulmaradt). Meglehet, a város a pereskedésért is büntet, amikor halogatja a szerződést, még valószínűbb azonban, hogy arra játszik, a Malév orosz tulajdonosa előbb-utóbb megunja a befolyásos pilóták költséges játszóterének tekintett klub támogatását, és akkor egy lépéssel közelebb kerülhet az átminősítés is. Igaz, a kisebbik klubot is rá kellene bírni, hogy rábólintson az ügyletre, ám a repülősök tudnak példát efféle megállapodásra más városokban.

RÁDI ANTÓNIA