A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
A bruttó hazai termék (GDP) 2009-ben 6,5 százalékkal esik vissza, állítja három kutatóintézet, míg az Ecostat ennél kisebb 6,3 százalékos csökkenést jelez. (A kormány és a Magyar Nemzeti Bank prognózisa egyaránt -6,7 százalék, a Költségvetési Tanácsé -6,2 százalék.)
A múlt év utolsó negyedévében év/éves alapon 4-5 százalékos lehet a visszaesés, de a harmadik negyedévhez képest már enyhe növekedést mutat majd a GDP - mondta Vértes András. A GKI Gazdaságkutató elnöke szerint az idén már nem zsugorodik a gazdaság, igaz a GDP az év egészében még nem nő, de a második félévben már igen.
A múlt év utolsó negyedévében a GDP volumene már közel azonos lesz a harmadik negyedévivel - közölte Palócz Éva. A Kopint-Tárki vezérigazgatója megjegyezte azt is, hogy a tavaly szeptemberihez képest az intézet rontott a 2009-es illetve az idei GDP előrejelzésén, most stagnálást vár 2010-re. "Az első félévben év/éves alapon még 1-2 százalékos visszaesés várható, a második félévben viszont már hasonló mértékű növekedés" - mondta a kutató.
Némileg optimistább a Pénzügykutató, amely 2010-re már fél százalékos növekedést vár. "A magyar gazdaság 2009-ben erős exportorientációja miatt esett vissza mélyebbre, mint az Európai Unió többi országa, ezért ha az EU importja meglendül, akkor az magával húzza a magyar gazdaságot is" - magyarázta Petschnig Mária Zita főmunkatárs.
A GDP jövőre még 0,3 százalékkal csökken az Ecostat gazdaságkutató intézet decemberi prognózisa szerint, ugyanakkor 2009. egészére az Ecostat a többi kutatóintézetnél kisebb, 6,3 százalékos visszaesést vár. A kormány és az MNB 0,6 százalékos GDP csökkenést prognosztizál 2010-re, akárcsak az EU és az IMF, a Költségvetési Tanács előrejelzése -0,5 százalék, az OECD ennél nagyobb, egy százalékos visszaesést vár.
A politikai vitákat is kiváltó 2010. évi GDP arányos államháztartási hiányt (eredményszemléletű, az EU számbavétel szerinti) a négy intézet 3,8-4,3 százalék közé várja. A GKI a kormány prognózisával megegyező 3,8 százalékos hiányt jelez, a Pénzügykutató 3,9 százalékot, az Ecostat 3,8-4,0 százalékot, míg a Kopint-Tárki 4,3 százalékos mutatója azonos az MNB előrejelzésével. A Költségvetési Tanács szerint megvalósítható a 3,8 százalékos deficit. A kutatók ugyanakkor megjegyzik, hogy ha a következő kormány új költségvetést készít, akkor a deficit jelentősen megemelkedhet. Petschnig Mária Zita nem zárja ki a 7,5 százalékos hiányt sem, bár szerinte ezt a befektetetők bizonyára nem tolerálnák.
Vértes András szerint a következő kormány három költségvetési stratégiát követhet: a nem ajánlott modell tartósan nagyobb deficitet jelent, amit a nemzetközi szervezetek és a pénzpiacok sem fogadnának el, "7,0-7,5 százalékos hiány szóba sem jöhet". Elfogadható lehet az állami vállalatok konszolidációja struktúraváltással egybekötve, ami 5 százalékos hiányt okoz 2010-ben, majd négy százalékot 2011-től.
A legkedvezőbb megoldás: struktúraváltással, reformokkal egybekötött állami konszolidáció, jelentős adócsökkentés mellett, ami átmenetileg 5 százalékos, vagy kissé nagyobb deficitet jelent, majd 2011-től 3 százalékos deficitet, amit össze kell kötni egy 2014. évi euró bevezetési dátummal - fogalmazott a GKI elnöke.
A múlt év utolsó negyedévében év/éves alapon 4-5 százalékos lehet a visszaesés, de a harmadik negyedévhez képest már enyhe növekedést mutat majd a GDP - mondta Vértes András. A GKI Gazdaságkutató elnöke szerint az idén már nem zsugorodik a gazdaság, igaz a GDP az év egészében még nem nő, de a második félévben már igen.
A múlt év utolsó negyedévében a GDP volumene már közel azonos lesz a harmadik negyedévivel - közölte Palócz Éva. A Kopint-Tárki vezérigazgatója megjegyezte azt is, hogy a tavaly szeptemberihez képest az intézet rontott a 2009-es illetve az idei GDP előrejelzésén, most stagnálást vár 2010-re. "Az első félévben év/éves alapon még 1-2 százalékos visszaesés várható, a második félévben viszont már hasonló mértékű növekedés" - mondta a kutató.
Némileg optimistább a Pénzügykutató, amely 2010-re már fél százalékos növekedést vár. "A magyar gazdaság 2009-ben erős exportorientációja miatt esett vissza mélyebbre, mint az Európai Unió többi országa, ezért ha az EU importja meglendül, akkor az magával húzza a magyar gazdaságot is" - magyarázta Petschnig Mária Zita főmunkatárs.
A GDP jövőre még 0,3 százalékkal csökken az Ecostat gazdaságkutató intézet decemberi prognózisa szerint, ugyanakkor 2009. egészére az Ecostat a többi kutatóintézetnél kisebb, 6,3 százalékos visszaesést vár. A kormány és az MNB 0,6 százalékos GDP csökkenést prognosztizál 2010-re, akárcsak az EU és az IMF, a Költségvetési Tanács előrejelzése -0,5 százalék, az OECD ennél nagyobb, egy százalékos visszaesést vár.
A politikai vitákat is kiváltó 2010. évi GDP arányos államháztartási hiányt (eredményszemléletű, az EU számbavétel szerinti) a négy intézet 3,8-4,3 százalék közé várja. A GKI a kormány prognózisával megegyező 3,8 százalékos hiányt jelez, a Pénzügykutató 3,9 százalékot, az Ecostat 3,8-4,0 százalékot, míg a Kopint-Tárki 4,3 százalékos mutatója azonos az MNB előrejelzésével. A Költségvetési Tanács szerint megvalósítható a 3,8 százalékos deficit. A kutatók ugyanakkor megjegyzik, hogy ha a következő kormány új költségvetést készít, akkor a deficit jelentősen megemelkedhet. Petschnig Mária Zita nem zárja ki a 7,5 százalékos hiányt sem, bár szerinte ezt a befektetetők bizonyára nem tolerálnák.
Vértes András szerint a következő kormány három költségvetési stratégiát követhet: a nem ajánlott modell tartósan nagyobb deficitet jelent, amit a nemzetközi szervezetek és a pénzpiacok sem fogadnának el, "7,0-7,5 százalékos hiány szóba sem jöhet". Elfogadható lehet az állami vállalatok konszolidációja struktúraváltással egybekötve, ami 5 százalékos hiányt okoz 2010-ben, majd négy százalékot 2011-től.
A legkedvezőbb megoldás: struktúraváltással, reformokkal egybekötött állami konszolidáció, jelentős adócsökkentés mellett, ami átmenetileg 5 százalékos, vagy kissé nagyobb deficitet jelent, majd 2011-től 3 százalékos deficitet, amit össze kell kötni egy 2014. évi euró bevezetési dátummal - fogalmazott a GKI elnöke.
