szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az építőipar szereplői kifejezetten borúlátók, de a válságban látják a lehetőséget is. Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy sok a tennivaló, és csak az iparág összefogásával lehet kikényszeríteni a szükséges változásokat. Így összegezhetők a Bautrend és a Buildecon közös kerekasztalán elhangzott vélemények.

Alig követhetőek a piaci változások az ingatlanpiacon – mondta Gáspár Anna, a Buildecon vezetője az építőipar ágazati problémáit megvitató kerekasztal beszélgetésen. Előrejelzésük szerint Nyugat-Európa nagy részén megállt a visszaesés, és talán némi élénkülés is várható, de a nyugat-európai országok között rendkívül nagyok az eltérések. A legdrasztikusabb visszaesést Spanyol- és Írországban mérték, ahol az utóbbi két évben 10, illetve 20 százalékkal csökkent az építőipar teljesítménye. Kelet-Európában, a balti államokban és főként Ukrajnában volt nagy a visszaesés. A visegrádi országokban ehhez képest stagnált a csökkenés, sőt – Lengyelországnak köszönhetően – némi növekedést mértek – mondta Gáspár Anna. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a 3 százalék alatti értékek hibahatáron belül vannak.

A Buildecon várakozásai szerint 2010-ben megáll az eddig tapasztalt negatív trend a magyar piacon, és legkorábban 2011–12-ben valóban mérhető növekedésről számolhatnak be. A cég összesítéséből viszont kitűnik az is, hogy a tervezett, illetve előkészítés alatt álló projektek számában 2008-ról 2009-re komoly visszaesés tapasztalható. Ez alapján Gáspár Anna szerint arra lehet következtetni, hogy 2010-ben a vártnál jóval kevesebb építkezés indul el.

A megvalósításra váró projektek szerkezetében az látható, hogy a visszaesett magántőkéből megvalósuló beruházások között megnőtt a közpénzből megvalósuló projektek aránya. Ezek zömében infrastrukturális beruházások, amit jellegzetesen az EU-s pénzek katalizálnak Magyarországon. (Ez egyébként egybeesik az európai trendekkel.)



A legfőbb problémák szakemberek szerint

Nagyon vigyázni kell a statisztikákkal, mert ha valaki nem ismeri behatóan az iparágat, akkor egy-egy adatsor könnyen eltereli a figyelmet a valódi gondokról – hívta fel a figyelmet Illy Gábor, a Baumit Kft. ügyvezető igazgatója. Példaként a mélyépítési adatokat említette, amelyek alapján könnyen az feltételezhető véleménye szerint, hogy virágzik a magyar építőipar. A kép azonban korántsem rózsás.

Széman György, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség elnöke az általuk összesített adatok alapján sötéten látja a 2010-es évet. Választási év jön és az iparág a kelleténél is jobban kiszolgáltatott a politikának – vélekedett a szakember. Szerinte az mindenképpen bizonytalanságot jelent, hogy új politikai kurzus jön, a programját még nem ismerjük, bár növekedéspárti, de még nem világos, mi várható.

Tóth Csaba, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) vezérigazgatója a szabályozás terén szükséges tennivalókra hívta fel a figyelmet. Ez azonban ez nem pénz, hanem elhatározás kérdése -  hangsúlyozta. Amíg a rendszer ilyen bonyolult, addig jobb eredményeket nem lehet elérni. A szakember szerint legalább 30 hatóság van a rendszerben fölöslegesen. Ezt a rendszert pedig nem toldozgatni kellene, hanem teljesen új alapokra helyezni – vélekedett.

Márta Irén, a Holcim Hungária pr- és kommunikációs igazgatója a fizetési morált emelte ki: a közberuházásoknál ki kellene kényszeríteni a 30 napos fizetési határidőt. A fél, egy éves fizetési határidőket a kis cégek nem bírják, csődbe mennek, mert nem tudják finanszírozni az önkormányzati és az állami beruházásokat. Emellett a helyzetet az is rontja, hogy a válság hatására a szürkegazdaság felé tolódott az építőipar. Nagyon erős szabályozásra és mellé erős társadalmi kontrollra lenne szükség – tette hozzá.

Tóth Csaba szerint az építőipar mai gondjai részben az ingatlanfejlesztőknek köszönhető. Magyarországon a lakás- és irodapiac nagyon kitett a külföldi tőkének. A szakember szerint komoly problémát jelent, hogy alacsony a magántőkéből megvalósuló beruházások száma.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az irodapiacot is elkerülik a befektetők, elsősorban Magyarország magas kockázati tényezője miatt. Az „A” kategóriás irodaházak bérleti díjai lementek 10 euróra, ilyen árak mellett pedig nehéz megtérülésről beszélni – mutatott rá a szakember. Ráadásul drágábban lehet hitelhez jutni, és ami még ennél is nagyobb gond, nőtt az önerő nagysága – 10–15 százalékról akár 40–50-re –, amelynek következtében most csak a kifutó projekteket fejezik be.

Hol a megoldás?

Tóth Csaba úgy véli, hogy a belföldi fogyasztás ösztönzésében lenne a kiút; a belföldi igényekre kellene alapozni, különös tekintettel a lakásépítésre.

Csokló Gábor, a Masterplast Zrt. nemzetközi műszaki és beruházási igazgató szerint viszont az egész gazdaságot kellene növekedő pályára állítani. Gazdasági fellendülés nélkül nincs építési kedv sem, a finanszírozás hiánya miatt pedig a vevők száma drasztikusan csökken. A szakember szerint viszont a gazdaság erősödése még várat magára, így az elkövetkező évek sem az új építések felfutásáról fognak szólni.

Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) elnöke az összefogásban látja a kiutat az építőipar problémáiból. Szerinte az ágazatnak meg kell végre fogalmaznia saját céljait, mert csak így érhető el a közös siker. A szakember szerint nagyon fontos lenne egy a szakma által támogatott és elismert lakásprogram kialakítása és egy lakásügyi konszenzus megteremtése, mert csak egységes fellépéssel lehet lakásépítésre uniós pénzeket nyerni. Ennek érdekében már tanácskoztak szakértőkkel, és készül a lobbianyag is – tette hozzá.

Széman György viszont úgy látja, hogy a magyar építőiparnak saját magát kell kirántania a mocsárból. Nem elég a csodára és a kormányzati intézkedésekre várni, ha az ágazat nem veszi a kezébe a sorsát, akkor nem fog előre lépni – monda a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség elnöke.

Illy Gábor is egyetértett azzal, hogy az építőiparnak Münchausen báróhoz hasonlóan magát kell kihúznia a bajból, ez azonban nem lesz egyszerű. Szerinte a most tapasztalt visszaesés nem új keletű, mélyebb bajokat tükröz. Az üzleti, morális, pénzügyi, menedzsment válság együttesen sújtja az iparágat, amit tovább tetéz, hogy a piaci szereplők között nem érvényesül a méltányosság. Példaként emelte ki, hogy a rosszhiszemű fővállalkozók és a projektcégek mögé bújó megrendelők miatt kisvállalkozók tömegei maradnak hoppon. A Baumit ügyvezetője szerint ez építőipari bűnözés, ami pókhálóként szövi be az egész rendszert. Ez a hozzáállás megfertőzte a politikát is, így olyan fékek érvényesülnek, amelyek felülírják a legjobb szabályozórendszert is. Ez olyan érzékeny terület, amiről beszélnünk kell – hangsúlyozta a szakember.

Széman György ennek kapcsán megjegyezte: ezek kiküszöbölése érdekében már több módosítást is javasoltak a döntéshozóknak, de mindeddig hiába – rendre kitérő válaszokat kaptak.  

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!