Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Alig követhetőek a piaci változások az ingatlanpiacon – mondta Gáspár Anna, a Buildecon vezetője az építőipar ágazati problémáit megvitató kerekasztal beszélgetésen. Előrejelzésük szerint Nyugat-Európa nagy részén megállt a visszaesés, és talán némi élénkülés is várható, de a nyugat-európai országok között rendkívül nagyok az eltérések. A legdrasztikusabb visszaesést Spanyol- és Írországban mérték, ahol az utóbbi két évben 10, illetve 20 százalékkal csökkent az építőipar teljesítménye. Kelet-Európában, a balti államokban és főként Ukrajnában volt nagy a visszaesés. A visegrádi országokban ehhez képest stagnált a csökkenés, sőt – Lengyelországnak köszönhetően – némi növekedést mértek – mondta Gáspár Anna. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a 3 százalék alatti értékek hibahatáron belül vannak.
A Buildecon várakozásai szerint 2010-ben megáll az eddig tapasztalt negatív trend a magyar piacon, és legkorábban 2011–12-ben valóban mérhető növekedésről számolhatnak be. A cég összesítéséből viszont kitűnik az is, hogy a tervezett, illetve előkészítés alatt álló projektek számában 2008-ról 2009-re komoly visszaesés tapasztalható. Ez alapján Gáspár Anna szerint arra lehet következtetni, hogy 2010-ben a vártnál jóval kevesebb építkezés indul el.
A megvalósításra váró projektek szerkezetében az látható, hogy a visszaesett magántőkéből megvalósuló beruházások között megnőtt a közpénzből megvalósuló projektek aránya. Ezek zömében infrastrukturális beruházások, amit jellegzetesen az EU-s pénzek katalizálnak Magyarországon. (Ez egyébként egybeesik az európai trendekkel.)
A legfőbb problémák szakemberek szerint
Nagyon vigyázni kell a statisztikákkal, mert ha valaki nem ismeri behatóan az iparágat, akkor egy-egy adatsor könnyen eltereli a figyelmet a valódi gondokról – hívta fel a figyelmet Illy Gábor, a Baumit Kft. ügyvezető igazgatója. Példaként a mélyépítési adatokat említette, amelyek alapján könnyen az feltételezhető véleménye szerint, hogy virágzik a magyar építőipar. A kép azonban korántsem rózsás.
Széman György, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség elnöke az általuk összesített adatok alapján sötéten látja a 2010-es évet. Választási év jön és az iparág a kelleténél is jobban kiszolgáltatott a politikának – vélekedett a szakember. Szerinte az mindenképpen bizonytalanságot jelent, hogy új politikai kurzus jön, a programját még nem ismerjük, bár növekedéspárti, de még nem világos, mi várható.
Tóth Csaba, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) vezérigazgatója a szabályozás terén szükséges tennivalókra hívta fel a figyelmet. Ez azonban ez nem pénz, hanem elhatározás kérdése - hangsúlyozta. Amíg a rendszer ilyen bonyolult, addig jobb eredményeket nem lehet elérni. A szakember szerint legalább 30 hatóság van a rendszerben fölöslegesen. Ezt a rendszert pedig nem toldozgatni kellene, hanem teljesen új alapokra helyezni – vélekedett.
Márta Irén, a Holcim Hungária pr- és kommunikációs igazgatója a fizetési morált emelte ki: a közberuházásoknál ki kellene kényszeríteni a 30 napos fizetési határidőt. A fél, egy éves fizetési határidőket a kis cégek nem bírják, csődbe mennek, mert nem tudják finanszírozni az önkormányzati és az állami beruházásokat. Emellett a helyzetet az is rontja, hogy a válság hatására a szürkegazdaság felé tolódott az építőipar. Nagyon erős szabályozásra és mellé erős társadalmi kontrollra lenne szükség – tette hozzá.
Tóth Csaba szerint az építőipar mai gondjai részben az ingatlanfejlesztőknek köszönhető. Magyarországon a lakás- és irodapiac nagyon kitett a külföldi tőkének. A szakember szerint komoly problémát jelent, hogy alacsony a magántőkéből megvalósuló beruházások száma.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az irodapiacot is elkerülik a befektetők, elsősorban Magyarország magas kockázati tényezője miatt. Az „A” kategóriás irodaházak bérleti díjai lementek 10 euróra, ilyen árak mellett pedig nehéz megtérülésről beszélni – mutatott rá a szakember. Ráadásul drágábban lehet hitelhez jutni, és ami még ennél is nagyobb gond, nőtt az önerő nagysága – 10–15 százalékról akár 40–50-re –, amelynek következtében most csak a kifutó projekteket fejezik be.
Hol a megoldás?
Tóth Csaba úgy véli, hogy a belföldi fogyasztás ösztönzésében lenne a kiút; a belföldi igényekre kellene alapozni, különös tekintettel a lakásépítésre.
Csokló Gábor, a Masterplast Zrt. nemzetközi műszaki és beruházási igazgató szerint viszont az egész gazdaságot kellene növekedő pályára állítani. Gazdasági fellendülés nélkül nincs építési kedv sem, a finanszírozás hiánya miatt pedig a vevők száma drasztikusan csökken. A szakember szerint viszont a gazdaság erősödése még várat magára, így az elkövetkező évek sem az új építések felfutásáról fognak szólni.
Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) elnöke az összefogásban látja a kiutat az építőipar problémáiból. Szerinte az ágazatnak meg kell végre fogalmaznia saját céljait, mert csak így érhető el a közös siker. A szakember szerint nagyon fontos lenne egy a szakma által támogatott és elismert lakásprogram kialakítása és egy lakásügyi konszenzus megteremtése, mert csak egységes fellépéssel lehet lakásépítésre uniós pénzeket nyerni. Ennek érdekében már tanácskoztak szakértőkkel, és készül a lobbianyag is – tette hozzá.
Széman György viszont úgy látja, hogy a magyar építőiparnak saját magát kell kirántania a mocsárból. Nem elég a csodára és a kormányzati intézkedésekre várni, ha az ágazat nem veszi a kezébe a sorsát, akkor nem fog előre lépni – monda a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség elnöke.
Illy Gábor is egyetértett azzal, hogy az építőiparnak Münchausen báróhoz hasonlóan magát kell kihúznia a bajból, ez azonban nem lesz egyszerű. Szerinte a most tapasztalt visszaesés nem új keletű, mélyebb bajokat tükröz. Az üzleti, morális, pénzügyi, menedzsment válság együttesen sújtja az iparágat, amit tovább tetéz, hogy a piaci szereplők között nem érvényesül a méltányosság. Példaként emelte ki, hogy a rosszhiszemű fővállalkozók és a projektcégek mögé bújó megrendelők miatt kisvállalkozók tömegei maradnak hoppon. A Baumit ügyvezetője szerint ez építőipari bűnözés, ami pókhálóként szövi be az egész rendszert. Ez a hozzáállás megfertőzte a politikát is, így olyan fékek érvényesülnek, amelyek felülírják a legjobb szabályozórendszert is. Ez olyan érzékeny terület, amiről beszélnünk kell – hangsúlyozta a szakember.
Széman György ennek kapcsán megjegyezte: ezek kiküszöbölése érdekében már több módosítást is javasoltak a döntéshozóknak, de mindeddig hiába – rendre kitérő válaszokat kaptak.
