szerző:
hvg.hu

A minap jelentették be, hogy a januári földrengés halottainak száma elérte a 300 ezret Haitin. Vajon a kicsiny és szegény karibi ország képes lehet-e túllépni e borzalmas megrázkódtatáson, vagy hosszú évekre a káoszba süllyed? Egy közgazdasági elmélet szerint az újjáépítés akár jelentős fellendülést is eredményezhet, s az országba, a katasztrófa álal sújtott területre magasabb minőségben térhet vissza az élet, mint a csapás előtt.

Az elmélet szerint a természeti katasztrófák nemcsak pusztulást hoznak, hanem akár fel is lendíthetik az érintett terület gazdaságát. A katasztrófa-gazdaságtan képviselői szerint az újjáépítés érdekében mozgósított erőforrások ösztönzik a gazdaságot és a fejlettebb technológiák alkalmazását. A bírálók szerint azonban az elmélet gyenge lábakon áll, s pláne nem működhet az olyan szegény országokban, mint például a nemrég földrengéssel sújtott Haiti.

A Szecsuán tartományt 2008 májusában megrázó földrengés számlájára nemcsak kővé és porrá zúzott városok, összeomlott hidak, áttört védőgátak és legalább 80 ezer halott írható, hanem – bármilyen ellentmondásosan is hangozzék – egy nem elhanyagolható pozitívum is: a kínai gazdaság élénkítése. A kínai kormány – egy hónappal a szerencsétlenség után közzétett – meglepő nyilatkozata szerint az erőteljes újjáépítési erőfeszítések és a kínai gazdaságba pumpált dollármilliárdok messze felülmúlták a katasztrófa által okozott károkat.  Becslésük szerint a földrengés haszna a gazdasági növekedés 0,3 százalékos növekedésében mérhető, amely ugyan kicsi, de nem elhanyagolható része volt Kína 2008-as 10 százalék körüli GDP-növekedésének.

 

Haiti a földrengés után. Itt nem várható fellendülés
©

 Bár az elemzők hagyományosan szkeptikusan kezelik a kínai gazdasági növekedésről szóló hivatalos adatokat, az egyik közgazdasági irányzat hívei éppenséggel elméletük újabb igazolását láthatták a kínai földrengés gazdasági hasznát bizonygató közleményekben. Néhány közgazdász ugyanis azt állítja, hogy az olyan súlyos természeti katasztrófák, mint például a hurrikánok, a földrengések, az árvizek és a vulkánkitörések – a széleskörű pusztítás ellenére – akár fel is pörgethetik a gazdaságot. Az újjáépítési munkálatok ugyanis gyakran korábban nem látott mértékű erőforrásokat vonzanak a katasztrófa sújtotta régióba. Az elpusztult régi gyárak, utak, hídak vagy éppen repülőterek helyébe új, modernebb és hatékonyabb infrastruktúra épül, ami hosszú távon ösztönzőleg hat a gazgdaság fejlődésére.

„Ha valami elpusztul, nem feltétlenül a régit építik fel újra, hanem a fejlettebb technológiákat  alkalmazva hatékonyabb megoldásokat vezetnek be” – érvel Mark Skidmore, a Michigani Állami Egyetem közgazdásza. Skidmore szerint tanulmányok bizonyítják, hogy a kaliforniai és alaszkai földrengések növelték a helyi gazdasági aktivitást, ahogy azt is, hogy a hurrikánokkal és viharokkal gyakran sújtott országokban magasabbak a növekedési ráták.

[[ Oldaltörés (Második oldal: A gazdagoknak jól járhatnak, a szegényeknek szinte soha) ]]

A témában kiadott viszonylag kevés komoly publikáció egyike még 1969-ben jelent meg „A természeti katasztrófák gazdaságtana” címmel. Ebben a tekintélyes Védelmi Elemzések Intézetének (Institute for Defense Analyses) két kutatója, Douglas Dacy és Howard Kunreuther főként az 1964-es nagy alaszkai földrengés hatásait tanulmányozta. Arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy a katasztrófa nyomán az alaszkai gazdaságba ömlő pénzek, a nagyvonalú kormányzati segélyek és kölcsönök révén sok alaszkai lényegesen jobban élt a tragédia után, mint előtte.

Bár a szerzők rengeteg gyűlölködő hangú levelet kaptak a könyv megjelenése után, a katasztrófák lehetséges gazdaságélénkítő hatásának gondolatát azért sikerült elültetniük a közgazdászok fejében. „Elég viágos adatok támasztják alá az elméletet” – magyarázta Gus Faucher, a Moody’s Economy.com tanácsadó cég makroelemzője. Faucher szerint a Florida partjainál 1992-ben tomboló, 40 milliárd dollárnyi kárt okozó Andrew hurrikán távozása után egy évvel – az újjáépítési munkálatoknak köszönhetően – látványosan megnőtt a foglalkoztatottak száma az államban. Az 1994-es Northridge-i földrengés pedig a segélyek, kölcsönök és befektetések révén segített kihúzni a gazdasági pangásból Los Angeles körzetét.

 

A szecsuáni földrengés borzalmas pusztítása. A gazdaság jól jött ki belőle
©

A Katrina hurrikán azonban – Faucher szerint – kivételnek bizonyult, mivel nem hozta meg – a „katasztrófa-gazdaságtan” hívei által várt – gazdasági megújulás.Az elemző szerint ennek az az oka, hogy túl sok helybeli költözött máshová a tragédia után, mivel a kormányzati segítség csak lassan érkezett meg, a biztosítók pedig szintén csak lassan voltak hajlandók fizetni a károsultaknak.

Az elmélet bírálói szerint a „katasztrófa-gazdaságtan” képviselői túlságosan leegyszerűsitik a gazdaság szerteágazóan bonyolult rendszerét és annak csak bizonyos szeleteivel haljlandóak foglalkozni. Fő ellenérvük, hogy a katasztrófák sújtotta területekre összpontosított erőforrások nagy részét más régiókból kell elvonni, ahonnan azok nyilvánvalóan hiányozni fognak. A katasztrófák hosszú távú előnyeit hangsúlyozó közgazdászokat azonban ez nem hozza zavarba, hiszen szerintük a haszon elsősorban abból származik, hogy az elavult struktúrák helyébe újak és hatékonyabbak lépnek. Szóval a lényeg – Joseph Schumpeter közgazdász híres szavaival élve – a „kreatív pusztítás”.

Skidmore 2002-es kutatása szerint ezek a hosszú távú előnyök még évtizedekkel később is kimutathatók. A közgazdász 89 országban vizsgálta a katasztrófák és a gazdasági növekedés összefüggését több mint 30 éves időtávban. Arra a következtetésre jutott, hogy az időjárási katasztrófák, mint például a hurrikánok vannak a legjobb hatással a gazdaságra, sőt minél gyakoribbak, annál jobb. A kutató azt találta, hogy a több időjárási katasztrófával küzdő nemzetek gyorsabban növekszenek, mint a „klímaháborúknak” kevésbé kitett országok. Ennek szerinte az lehet az oka, hogy az időjáráselőrejelzési rendszerek egyre jobbak, így egyre kevesebb emberéletet követelnek az ilyen természetű katasztrófák, miközben a geológiai katasztrófák, mint péládul a földrengések sokkal inkább meglepetésként érkeznek.

Az USA neves műszaki egyeteme, az MIT közgazdászai szerint a katasztrófák gazdaságfellendítő hatásának elmélete meglehetősen gyenge lábakon áll és megtévesztő is. „Mivel az elpusztult javakat nem vonják le a GDP-ből, az újonnan előállított értékek viszont növelik a bruttó nemzeti összterméket, ezért a katasztrófák utáni növekedési adatok megtévesztőek” – hangsúlyozza Kristin Forbes. Ráadásul a szegény országok – mint például Haiti – jóval sérülékenyebb gazdaságainak sokkal nagyobb károkat okoznak a katasztrófák, mint az USA erős gazdaságának, s az újjáépítésekre fordított erőforrások sem hasonlíthatóak össze.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Világ

Haiti: a halottak száma elérheti a 300 ezret

A Haitit sújtó januári nagy erejű földrengés halálos áldozatainak száma elérheti a 300 ezret - mondta René Préval, a karibi ország államfője vasárnap. Eddig több mint 200 ezer holttestet gyűjtöttek össze, de azokkal együtt, akiket a romok teljesen maguk alá temettek, a halálos áldozatok száma elérheti a 300 ezret - mondta Préval a latin-amerikai és karibi államok vezetőinek mexikói találkozóján.

hvg.hu Világ

A Világbank felmentette Haitit adóssága törlesztése alól

Öt évre felmentette a Világbank a földrengés sújtotta Haitit a nemzetközi pénzintézettel szemben fennálló 38 millió dolláros adóssága törlesztésének kötelezettsége alól – jelentette be a Világbank. Hollandia lakosai pedig több mint 40 millió eurós adományt ajánlottak fel.

hvg.hu Itthon

Eddig már 60 millió forintot telefonáltak össze a magyarok Haitinak

A Pannon, a T-Mobile, a T-Home és a Vodafone 1749-es közös segélyvonalára indított hívások és sms-k száma eddig 300 ezer volt, így 60 millió forint gyűlt össze a hívásonkénti 200 forintos adományokból a haiti mentési munkálatok segítésére. Az UNICEF az eddig felajánlott adományokból több mint 118 millió liter tiszta ivóvizet tud eljuttatni a földrengés gyermekáldozataihoz.

Gejzírként lövellte a vizet a Jupiter Európa nevű holdja

Gejzírként lövellte a vizet a Jupiter Európa nevű holdja

Újabb zöld rendszámos: hazánkban a 292 lóerős hibrid BMW X3

Újabb zöld rendszámos: hazánkban a 292 lóerős hibrid BMW X3

Közel 50 ezer forintot költenek a családok karácsonykor

Közel 50 ezer forintot költenek a családok karácsonykor

Csepel önkormányzata támogatja az atlétikai stadion felépítését

Csepel önkormányzata támogatja az atlétikai stadion felépítését

Edward Snowden: Az emlékeinket már nem tudjuk kitörölni

Edward Snowden: Az emlékeinket már nem tudjuk kitörölni

„A főpolgármester az atlétika mellett” – írták Karácsonyról a vele találkozó atlétikai vezetők

„A főpolgármester az atlétika mellett” – írták Karácsonyról a vele találkozó atlétikai vezetők