Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
A strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróságon csütörtökön megkezdődik az a per, amelyben a csődbe ment Jukosz olajipari cég volt részvényesei perlik az orosz államot, mert állításuk szerint megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezmény több cikkét azáltal, hogy adózási bűncselekmények vádjával eljárást kezdett a cég ellen.
A volt részvényesek összesen 98 milliárd dollár fájdalomdíjat követelnek, a legnagyobb perértéket, amelyről valaha is döntenie kellett az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő emberi jogi fórumnak.
Oroszország egykori legnagyobb olajipari vállalata 2006-ban ment csődbe, miután az orosz hatóságok több milliárd dollár adóhátralék befizetésére kötelezték. A részvényesek nem kaptak méltányos kárpótlást. A cég volt tulajdonosa, Mihail Hodorkovszkij – aki fénykorában a leggazdagabb orosznak számított – jelenleg nyolc éves börtönbüntetését tölti adócsalásért, de további 22 évi szabadságvesztés várhat rá, ha elítélik az ellene egyebek közt pénzmosás gyanúja miatt folyó további eljárások eredményeként is.
Hodorkovszkij azonban politikai áldozatnak tartja magát, és azt állítja, hogy az ellene, illetve a Jukosz ellen indított hadjárat mögött Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök – korábbi államfő – állt, aki meg akarta törni az ellene a politikai porondon is fellépő olajmágnást.
A felperesek azt igyekeznek bebizonyítani, hogy az adóügyet tisztán politikai szándékból, a Jukosz tönkretétele érdekében vették elő az orosz hatóságok. Ez egyben a részvényesek emberi szabadságjogainak, illetve a jogállamiságnak a megsértését is jelentené – ebben az értelemben tartozik az ügy az Európai Emberi Jogi Bíróságra. Oroszországban a felperesek már tucatnyi jogi eljárást elvesztettek, és most Moszkvától független nemzetközi fórumon próbálnak elégtételt nyerni.
Az orosz kormányzat hivatalos álláspontja szerint azonban minden szabályosan történt, és Hodorkovszkij valójában adócsaló bűnöző, aki a kilencvenes évek kaotikus viszonyait ügyesen kihasználta hatalmas vagyona megszerzésére.
Csütörtökön minden bizonnyal hosszadalmas eljárás kezdődik Strasbourgban. Tekintettel a bizonyítás bonyolultságára, valamint arra, hogy a bíróság szervezetrendszerén belül is van mód fellebbezésre, szakértők szerint két évbe is beletelhet, míg jogerős ítélet születik. Ha elmarasztalják is Oroszországot, a fizetési hajlandóság hiánya esetén sincs módja arra az ET-nek, hogy befagyasszon orosz állami javakat. Moszkvát tehát – mondják szakértők – nem a per számára esetleg kedvezőtlen végkimenetele aggasztja, hanem sokkal inkább maga a pereskedés, az a tény, hogy hosszú időre pellengérre kerül egy nemzetközi fórumon.
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
A tízes toplistán a nyolcadik helyre került a kamcsatkai földrengés, mégsem voltak halálos áldozatok. Ez hogyan lehetséges? Cikkünkben igyekszünk válaszokat találni. Felidézzük azt a 2004-es katasztrófát is, amikor a világ egy életre megtanulta, mi az a cunami.
Ha sikerül a kormányváltás, más törvényre is hasonló sors vár.
A kormányközeli lap a közvélemény-kutató megfutamodásáról írt, aki szerint erről szó sincs.
Új műsorvezetőket kap a Kalandra fal!