hvg.hu

Hazánkban a megkérdezettek 28 százaléka válaszolta, hogy pénzügyi nehézségei erősödését várja. Minket a csehek követnek 25 százalékkal, majd a bolgárok 20, illetve a görögök jönnek 19 százalékkal. A törökök viszont meglehetősen optimisták (35 százalék) a rövidtávú pénzügyi kilátásaikról nyilatkozva.
 
A felmérés eredményei szerint a globális pénzügyi válság jelentősen megrendítette az emberek bizalmát a bankokban, ugyanakkor az ügyfelek viszonylag erős hűséget mutatnak a pénzügyi intézmények iránt.

Az ügyfelek a vizsgált országokban kevésre becsülik a nemzetközi és a hazai bankokat egyaránt. A nemzetközi bankok megítélése mélypontot ért el Magyarországon és Görögországban, ahol a pozitív megítélés csupán 16 százalékos illetve 17 százalékos volt. A legrosszabb volt a vélemény a helyi bankokról Romániában és Ukrajnában (18 és 24 százalék pozitív vélemény), míg a görögök szintén nem gondolják, hogy a helyi pénzügyi intézményeik jól működnek (csupán 25 százalék mondott pozitív véleményt). Jobb ítéletet mondtak a hazai bankokról Lengyelországban (55 százalék) és Oroszországban (54 százalék). Összességében 10 ügyfél közül 7 bízik a pénzügyi intézetekben kevésbé, mint a válság előtt, legjobban Ukrajnában illetve Görögországban vesztették el az emberek a bizalmukat (70 százalék illetve 69 százalék).

A globális krízis miatt a banki ügyfelek közül sokan érzik bizonytalanabbnak pénzügyi helyzetüket. Legtöbben Oroszországban (36 százalék) mondták, hogy pénzügyileg védtelenek, őket követi Magyarország 27 százalékkal, Bulgária 25 százalékkal, Törökország 25 százalékkal és Ukrajna 22 százalékkal. A mérleg másik oldalán a csehországi banki ügyfelek vannak, nekik csak 5 százalékuk tartotta bizonytalannak pénzügyi helyzetét.

hvg.hu

BellResearch kutatócég hasonló felmérést készített, amelyben a válság hatásait igyekezett meghatározni a 18-64 éves korcsoportba tartozó magyarországi lakosok körében, akik bankszolgáltatásokat és internetet is használnak. Kiderült, hogy a válság még a társadalom egészéhez képest általában jobb helyzetben lévő internetezők közül is minden második embert (53 százalék) jelentős mértékben érintett vagy érint. Még erőteljesebb hatást gyakorolt azonban a kevésbé kvalifikált, a korlátozott pénzügyi jártasságú, a hitelt törlesztő, a gyermekes, illetve a községekben élő családokra, azokra a csoportokra, amelyek a válságot megelőzően is hátrányosabb helyzetben voltak.

A válság pozitív hozadékának tekinthetjük azonban, hogy a kiszolgáltatottság mérséklése érdekében a pénzügyi önképzés kiterjedőben van. Ezt igazolja, hogy a megkérdezettek közel nyolcvan állítja, hogy ma már nagyobb figyelemmel kezeli háztartása költségvetését, sőt, ez a tudatosság határozottabban nyilvánul meg a válságtól erősebben sújtott csoportokban.

A kutatás rávilágított, hogy a válság következtében a megkérdezettek 70 százalékának változott a véleménye a pénzügyi szereplőkről, bankokról, biztosítókról, nyugdíjpénztárakról és tanácsadókról is. A válaszadók négyötöde pedig arról számolt be, hogy már csak fenntartásokkal tudna dönteni hitelfelvételi vagy befektetési kérdésekben. Azaz a válság a legtöbbünket érdeklődőbbé, körültekintőbbé és óvatosabbá tett.