Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Ismét megtámadta egy kisrészvényes a Fővárosi Bíróságon, mint cégbíróságon a Magyar Telekom legutóbbi és korábbi közgyűlési határozatait, további két kisrészvényes pedig a legutóbbi közgyűlési döntéseket – jelentette be a Magyar Telekom a BÉT honlapján pénteken.
A közlés szerint a kisrészvényes a 2008. évi rendes közgyűlésen, a 2009. évi rendes közgyűlésen, a 2009. évi rendkívüli közgyűlésen hozott határozatok bejegyzéséről szóló cégbírósági végzés hatályon kívül helyezését, és a már bejegyzett változások törlését kérte. A kisrészvényes kérte azt is a cégbíróságtól, hogy utasítsa el a Magyar Telekomnak 2010. évi rendes közgyűlésén hozott döntéseinek bejegyzésére vonatkozó kérelmet. Másik két kisrészvényes pedig ezen felül kérte a bíróságtól ideiglenes intézkedés elrendelését is.
Az április 7-én megtartott éves rendes közgyűlésen a részvényesek részvényenként 74 forint osztalékról döntöttek úgy, hogy a magyar számvitel szerinti nem konszolidált 2009. évi 74,23 milliárd forint adózott nyereséget kiegészítették az eredménytartalékból több mint kétmilliárd forinttal. Az osztalék kifizetését éppen pénteken, május 7-én kezdik meg.
A Magyar Telekom közleménye megjegyzi, hogy ugyanazok a – meg nem nevezett – kisrészvényesek támadták meg a közgyűlési döntéseket, aki korábban is megtették ezt.
Azt már az áprilisi közgyűlésen tudni lehetett, hogy kisrészvényesek bírósághoz fordulnak majd. A részvényesi gyűlésen több, úgynevezett megismételt határozatot is hoztak a 2007. évről azért, mert egy kisbefektetői per során a 2008. évi rendes közgyűlésen elfogadott határozatokat a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte. Ezen a közgyűlésen több kisrészvényes is felvetette, hogy ezekről a napirendi pontokról jogszerűen nem dönthetnek, a Magyar Telekom álláspontja viszont az volt, hogy jogszerű határozatokat hozhat ezekben a kérdésekben a közgyűlés.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.