A vállalat vesztét okozhatja, hitelezői pedig könnyen hoppon maradhatnak, ha a tőkehiányos társaság nem ismeri pontosan a gazdasági társaságokról szóló törvény tőkevesztésre vonatkozó rendelkezéseit - vagyis nincs tudatában annak, hogy mindössze három hónap áll a rendelkezésére a helyzete tényleges rendezésére  - hívta fel a figyelmet Szarvas Júlia, az Ember, Drabos és Szarvas Ügyvédi Iroda ügyvédje. Mindez a Fővárosi Ítélőtábla nemrég született, precedens értékű ítéletéből vezethető le.

A részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok számára ugyanis a jogszabály előírja, hogy amennyiben a társaság az éves beszámolója alapján két egymást követő évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, a társaság tagjai (részvényesei) a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül kötelesek gondoskodni a szükséges saját tőke biztosításáról. Ennek elmulasztása esetén a gazdasági társaság köteles a határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről.

A konkrét ügyben az érintett vállalkozás két egymást követő üzleti évben nem rendelkezett a társasági formájának megfelelő, kötelezően előírt összegű saját tőkével, és ennek pótlásáról nem gondoskodott a törvényben meghatározott három hónapos határidőn belül. A társaság hiába érvelt a bíróság előtt azzal, hogy a helyzet megoldására még a törvényi határidőn belül összehívta a taggyűlését, az Ítélőtábla döntése szerint nem csak ennek, hanem a tőkehelyzet tényleges rendezésének is meg kellett volna történnie az előírt három hónapon belül. 

A társaságok számára precedens értékű ítélet azt jelenti, hogy a tartósan fennálló tőkevesztés esetén a lehető leggyorsabban kell keresni valamilyen megoldást a problémára, például a bevett  módszerek, mint a tőkeleszállítás, a tőkeemelés, a pótbefizetés, vagy a tagi követelések elengedése révén. 

Amennyiben a helyzet tényleges megoldása valamilyen más okból tovább húzódik, mint a törvényben előírt határidő, a társaságok már csupán két, hitelezői szempontból sem kimondottan kedvező megoldás között választhatnak. Vagy átalakulnak olyan gazdasági társasággá - például betéti társasággá -, amelynél nincs előírt minimális jegyzett tőke, vagy pedig rendelkezniük kell saját, jogutód nélküli megszűnésükről.

A jogszabály szövege ebben a tekintetben hosszú idő óta változatlan, a gyakorlatban azonban nem került sor ilyen szigorú alkalmazására, a tőkepótlást a cégbíróságok a határidő lejárta után is bejegyezték. Ez az új gyakorlat nem feltétlenül hitelezőbarát megoldás, hiszen a társaság hitelezői (köztük akár az adóhatóság) érdekeit jobban szolgálná egy tőkepótlás, mint a más társasági formába való átalakulás, netán a társaság megszűnése, amelyek nem kívánják meg a követelések kielégítéséhez szükséges többlet tőke bevonását. A törvény betűje azonban valóban ezt írja elő, és úgy tűnik, ez most már a bírósági gyakorlatban is érvényesül - tette hozzá Szarvas Júlia.