szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az idén a második negyedévében az államháztartás nettó finanszírozási igénye (417 milliárd forint) a negyedéves GDP 6,1 százalékát tette ki – jelentette a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján hétfőn a Magyar Nemzeti Bank. A második negyedévvel záruló elmúlt egy évben az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 4,8 százaléka (1 282 milliárd forint) volt.

A második negyedévi deficit jelentősen megnőtt az előző negyedévi 4,5 százalékhoz képest és a legmagasabb a 2008 negyedik negyedévi 10,2 százalék óta. A négy negyedéves gördülő finanszírozási igény 4,8 százalékos GDP-arányos mutatója az előző két negyedév 4,5 és 4,6 százalékáról nőtt meg. Az adat tartalmazza a központi bankkal szemben az újrabefektetett jövedelem elszámolását is, fűzte hozzá a jegybank jelentése.

A magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatt eszközölt transzferek az elmúlt egy év során 97 milliárd forinttal (az éves GDP 0,36 százalékával) javították az egyenleget.

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2010 június végén a GDP 82,9 százaléka volt (22.075 milliárd forint, míg egy évvel korábban 6,3 százalékponttal alacsonyabban, 76,6 százalékon és az év végén is még 80 százalék alatt,  78,3, százalékon állt. Az államháztartás nettó tartozása (16.155 milliárd forint) a GDP 60,7 százalékát tette ki a második negyedév végén, valamelyest csökkent a március végi 61,0 százalékot követően.

A központi kormányzat finanszírozási igényét 2010 második negyedévében  (252 milliárd forint) külföldi hitelfelvétellel, betétei és az általa nyújtott hitelek csökkentésével fedezte, miközben jelentősen nőttek  egyéb követelései és csökkentek egyéb tartozásai.

Az MNB jelentés megjegyzi, hogy a központi kormányzat egyenlegének adatai még nem tükrözik a 2010 második felében életbe lépő adózási szabályváltozásokat.

A helyi önkormányzatok finanszírozási igénye 137 milliárd forint volt, elsősorban a hitelintézeti betétek csökkenésében tükröződött. A társadalombiztosítási alapok finanszírozási igényét (28 milliárd forint) az egyéb követelések csökkenése és a központi kormányzattal szembeni hiteltartozások növekedése fedezte.

A háztartások nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2010 második negyedévével záruló elmúlt egy évben, a GDP 4,7 százaléka 1.257 milliárd forint volt. (Az első negyedévvel záruló 12 hónapban az összeg jóval kisebb, 801 milliárd forint, a GDP 3,1 százaléka volt.)

2010 második negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége 498 milliárd forint volt,  a negyedéves GDP 7,2 százaléka, a legmagasabb 2008 negyedik negyede óta. (Az első negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége 214 milliárd forinttal volt egyenlő, ami a negyedéves GDP 3,6 százalékát tette ki.)

Az idei év második negyedévében a pénzügyi eszközök közül a befektetési jegyek, a nyugdíjpénztári követelések, a készpénz és a tőzsdei részvények állománya nőtt, miközben számottevően csökkentek a lekötött devizabetétek. A kötelezettségek között a forinthitelek növekedése és a devizahitelek jelentősebb csökkenése volt jellemző.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Matolcsy megírta, hogy miért kellett a 29 pont

Az Európai Unió vezetői Brüsszelben közölték a miniszterelnökkel, hogy nem látnak lehetőséget a tervezett 3,8 százalékos államháztartási deficit emelésére, ezért volt szükség az egyensúly beállítását és a növekedést beindító 29 pontos akciótervre − írta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a keddi Világgazdaságban megjelent írásában.

MTI Gazdaság

WSJE: "semmi drámai" Magyarországon

Teljességgel félrevezetőek azok az állítások, amelyek szerint drámaian magas szintre növekedhet a magyar költségvetési hiány − írta hétfői számában a The Wall Street Journal, az amerikai üzleti körök vezető napilapja európai kiadásában (WSJE), egy meg nem nevezett "nemzetközi tisztségviselőre" hivatkozva, aki a lap szerint jól ismeri a magyar büdzsé helyzetét, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatott megbeszélések tartalmát.

hvg.hu Gazdaság

Orbán bejelentése előtt: sokk után gazdasági akcióterv

Ma délután kiderül, hogy mit tartalmaz az Orbán-kormány három nap alatt kidolgozott gazdasági akcióterve. Rövid távon a Fideszes politikusok nyilatkozatai által felbolydított nemzetközi piac megnyugtatása és a magyar költségvetési politika hitelességén esett csorba kijavítása a tét, hosszú távon pedig az, hogy a gazdaság növekedési pályára tud-e állni.