szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Oroszországban egyes élelmiszerek olyan mértékben drágulnak, hogy ez lehetővé teszi a kormánynak az árak korlátozását. Az intézkedés ellen azonban számos érv szól, ezért a kormány várakozó álláspontra helyezkedett – jelentette a Vedomosztyi című lap hétfőn.

Elsősorban a hajdinakása, a liszt, a búza és a só árának emelkedése érte el, illetve lépte túl 30 nap alatt a 30 százalékot, s az idén elfogadott kereskedelmi törvény értelmében ez lehetővé teszi a kormánynak, hogy maximálja az árakat.

A gazdasági és fejlesztési minisztérium Vedomosztyihoz eljutott jelentése szerint a drágulás bizonyos cikkeknél szinte minden régióban eléri a beavatkozáshoz megszabott határt, de a főhatóság szerint meg kell várni a Roszsztat statisztikai hivatal augusztusi inflációs jelentését.

A legnagyobb mértékben az Oroszországban népszerű köretnek fogyasztott hajdinakása ára ment fel szinte mindenütt, a Volgográdi területen egyenesen 84,1 százalékkal, év eleje óta 204,3 százalékkal. Másutt a liszt, egyes területeken a káposzta és Csecsenföldön a só ára emelkedett 30 nap alatt több mint 30 százalékkal.

A minisztérium egyelőre nem javasolta az árak maximálását, s ezt azzal indokolja, hogy alaposan elemezni kell az okokat.  A Vologdai területen például azért drágult a liszt, a Volgográdin pedig a hajdinakása, mert eredetileg nagyon alacsony volt az áruk, és még most is kevesebbe kerülnek, mint másutt.

Ha pedig az áremelkedést objektív okok idézik elő, akkor az esetleges korlátozás nem az árakat veri le, hanem eltünteti a polcokról az adott terméket.

Szakértők szerint az áremelkedés mögött főleg a felvásárló kereskedők állnak, és az illetékesek igyekeznek meggyőzni őket, hogy ha túl magas áron adják termékeiket, csökken majd a forgalom. Általános az egyetértés abban, hogy a hajdinakása drágulását spekuláció okozza, mert kevés van belőle, de az idei termést csak szeptember elején takarítják be.

A lap tudósítójának a Spar áruházlánc oroszországi vezetője elmondta: hogy a kiskereskedelmi cégek árrése minimális, s ha a maximált ár elmarad a beszerzési ártól, elraktározzák a cikket, vagyis nem lesz a boltokban kapható. A hiány azonban a szürke piacot virágoztatja csak fel. Mások ehhez hozzátették: a kereskedőknek az is megoldás, ha a maximált árú terméken elszenvedett veszteséget más cikkek árának emelésével kompenzálják.

A vonatkozó törvény 24 olyan, szociális szempontból jelentős terméket sorol fel, amelynek a kormány maximált árat szabhat, amennyiben az adott termék 30 nap alatt több mint 30 százalékkal emelkedett. Szerepel a listán, egyebek között, a hús, a hal, a baromfi, a vaj és a növényi olaj, a cukor, a kenyér, a tojás és a só, valamint a kenyér.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Sáskák tizedelték meg az orosz gabonaexportot

Az orosz mezőgazdasági minisztérium várakozása szerint Oroszország 8-10 millió tonna gabonát exportálhat a júliussal kezdődő, 2007/2008-as idényben, kevesebbet a tavalyi 12,6 millió tonnánál.

MTI Gazdaság

Az orosz gabonaexport-tilalom: kipányváznák az árakat

Az orosz gabonaexport leállítása, amelyet Vlagyimir Putyin kormányfő rendelt el csütörtökön, elsősorban a belföldi áremelkedés megfékezését szolgálja, a szakértők azonban abban értenek egyet, hogy ezzel a termelők járnak rosszul, a kereskedők jól, viszont nem tudni, milyen hatással lesz az árakra.

MTI Gazdaság

Feszített lesz a gabona- és élelmiszerhelyzet az idén

Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete, (FAO) szerint a világ gabonatermése idén 3 százalékkal kisebb lesz a tavalyinál, 2,217 milliárd tonnát érhet el, és ennek árfelhajtó hatása lehet globálisan az árakra. Ezt a hatást azonban mérsékli, hogy a tavalyi rekord termés után a gabonakészletek növekednek. A FAO búzából 3,7 százalékos terméscsökkenésre számít idén.