Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
A három százalék alatti jövő évi hiánycélról szóló múlt heti bejelentés hatását vizsgálta hétfői konjunktúra-elemzésében a Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági lap.
A lap váratlan fordulatként értékelte, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a múlt héten bejelentette: Magyarország jövőre három százaléknál kevesebb költségvetési hiányt tervez. „Megmenti-e a devizahiteleseket a visszakozás?” – tette fel a kérdést a Konjunktúra-barométer című rovatban megjelent cikk szerzője.
A visszakozás várható volt, de mindenesetre csak az október 8-i önkormányzati választások után, azelőtt a Fidesz még erőt akart demonstrálni – írta. Matolcsy György is ezt teszi most – tette hozzá, és felidézte, hogy indoklásként a miniszter az Európai Unió elvárására utalt. A Nemzetközi Valutaalapról (IMF) nem volt szó a nyilatkozatban, de megfigyelők arra számítanak, hogy a választás után ismét folytatódik az együttműködés – jegyezte meg a lap.
A piacok örömmel fogadták az irányváltást: a forint lefelé tartó mozgása megállt és a bejelentés utáni napon Magyarország kétszer annyi államkötvényt tudott eladni a piacon, mint amennyit eredetileg tervezett.
Elemzők már figyelmeztettek arra, hogy a forint esése 700 ezer devizahitelest ránthat magával. Április vége és a múlt hét kedd között az euróval szemben közel tíz, a svájci frankkal szemben 22 százalékkal gyengült a magyar fizetőeszköz. Már az első negyedévben is – újabb adatok nem állnak rendelkezésre – közel megduplázódott a késedelmes törlesztésű hitelek összege – állt a cikkben.
A lap felidézte, hogy kormánypárti képviselők kidolgoztak egy törvényjavaslatot a jelzáloghitelesek megmentésére. A szerző úgy látja, az intézkedések többsége oda vezet, hogy bankoknak „le kell nyelniük” a veszteségek egy részét.
Mindenesetre a költségvetési politika irányváltása minden bizonnyal még nem mentette meg Magyarországot – folytatódott a cikk. Egyelőre nem látni, hogyan akarja betartani a kormány a 2011-re kitűzött hiánycélt. Még az sem egyértelmű, hogy hogyan teljesülnek az idei célszámok, augusztusig ugyanis az egész évre előirányzott államháztartási hiány 124 százaléka teljesült. A remény most a bankadóban és a bejelentett költségcsökkentési intézkedésekben rejlik.
A 2011-es hiánycél tartásához 2,5-3 százalékos gazdasági növekedésre van szükség, ez a szerző szerint a takarékossági tervekre tekintettel „legalábbis nagyon ambiciózus” törekvés. Emellett a már bejelentett reformoknak is eredményeseknek kell lenniük. Igazi segítséget jelentene Magyarországnak, ha az Európai Unió engedné levonni a megkezdett nyugdíjreform költségeit a deficitből. Magyarország nyolc másik tagállammal közösen már előterjesztett egy erről szóló javaslatot, hogy sikerrel járnak-e, az nyitott kérdés – írta a Wirtschaftsblatt.
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
40 hektárnyi nádas kiirtása, több száz tonna beton beépítése, 13 milliárd forint elköltése és három év állás után.
Az még nem dőlt el, meddig lesz elérhető.
A német lap szerzője igyekezett válaszokat kapni a Sebestyén József haláláról beszámoló kormánypárti médiumoktól is, de nem járt sikerrel.