Az október végi állam- és kormányfői csúcstalálkozó legfontosabb feladata az immár több mint egy éve előbb politikai majd konkrét jogalkotási szinten készülő átfogó gazdaságpolitikai reformcsomag elfogadása lesz. Az ezt előkészítő jogalkotási folyamat részeként tette közzé hivatalos javaslatát szerdán az Európai Bizottság (EB). A szokásos ügymenettől eltérően – vagyis, hogy csakis az EB tehet javaslatot jogalkotásra – ezúttal a Herman van Rompuy vezette gazdaságirányítási munkacsoporttal (melynek tagjai a tagállami pénzügyminiszterek) szorosan együttműködve jött létre a közösség gazdasági stabilitását és a tagállamok gazdaságpolitikáját összehangolni hivatott bizottsági dokumentum. A szorosabb gazdasági együttműködés az EB szerint a növekedés, a munkahelyteremtés és a 2020-as versenyképességi célok eléréséhez alapvető fontosságú.

A csomag hat törvényalkotási és módosítási részből áll, köztük a stabilitási és növekedési paktum átfogó módosításából, illetve a makrogazdasági bizonytalanságokat és kockázatokat csökkentő új javaslatokból az eurózónán belülre és az unió egészére vonatkozóan. Az EB csomagja összességében öt rendeletet és egy irányelvet tartalmaz.

Azok a tagállamok, amelyek sorozatosan nem tesznek eleget a túlzott deficit miatt indított eljárásban a Tanács által javasoltaknak, GDP-je 0,1 százalékával felérő büntetésre számíthat. Emellett szigorúbban ellenőriznék a belső államadósság változását, biztosítékként pedig a GDP 0,2 százalékával egyenlő kamatozó letétet kellene elhelyezniük azoknak az eurózóna tagállamoknak, amelyeknél kimondják a túlzott költségvetési deficit fennállását. Ez a 0,2 százalékos letét büntetési tétellé változna, ha a tagállam nem követi a kiigazító javaslatokat.

Az EB kommünikéje szerint a szabályozás hiányosságai arra mutatnak rá, hogy a tagállamok fokozott széleskörű felügyeletre szorulnak a nemzeti költségvetések létrehozása során. E folyamatban strukturális és makrogazdasági monitorozás és javaslatok is szükségesekké válhatnak.

Szakértők hangsúlyozzák: nem arról van szó, hogy eddig ne lettek volna lefektetett adósságszintek. Az úgynevezett maastrichti kritériumok szerint a tagállamok adósságállományát a GDP 60 százaléka alatti szinten kell tartani, illetve folyamatosan csökkenteni afelé, ezeket a célokat azonban az EB messze nem tartatta be annyira, mint például a büdzsé deficit három százalék alatt tartására vonatkozó passzust.

A bizottság szerint az euróövezet 16 tagállama esetében „a változások erélyesebbé teszik a jogérvényesítési mechanizmusokat, és a szankciók alkalmazásában kevesebb teret hagynak a mérlegelésnek”. A javaslatcsomag tételeivel nagy vonalakban a Huszonhetek pénzügyminiszterei is egyetértenek hétfői egyeztető ülésük tanúsága szerint. A gazdaságirányítási munkacsoporton belül azonban megoszlanak a vélemények azt illetően, hogy a szankciók mérlegelés (tanácsi döntés) alapján legyenek kiróva, vagy azokat automatikusan vessék ki. Míg például a franciák és a spanyolok a belgák és az olaszok ellenzik az automatikus szankciókat, addig a németek, a hollandok és a britek támogatják azt.

A nem eurózóna-tagországok büntetéséről Olli Rehn pénzügyi biztos közölte, őket is szankiconálják amennyiben vétenek az EU költségvetési szabályai ellen, őket azonban nem a tagországi büdzsékből fizetendő pénzbüntetésekkel sújtanák, hanem a kohéziós, strukturális, esetleg az agrártámogatásokból vonnának el a büntetési tételeket.