Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A KSH indoklása szerint két fő okra lehet visszavezetni azt, hogy a 2009-es költségvetésről pénteken közölt adatok eltérést mutatnak az április elején publikálthoz képest: egyrészt az uniós bevételek, másrészt a beruházási kiadások elszámolásában történtek módosítások okozták a változást.
Pénteken a KSH korrigálta a 2009. évi adatokat: a kormányzati szektor maastrichti hiánya tavaly a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 1 136 milliárd forint volt, a GDP 4,4 százaléka, szemben a korábban közölt 4,0 százalékkal (1 035 milliárd forint).
A kormányzati szektor bevételei a márciusi 11 945 milliárd forintról 12 012 milliárd forintra, azaz 63 milliárd forinttal nőttek a mostani kimutatásban. A kiadások összege 12 984 milliárd forintról 164 milliárd forinttal, 13 148 milliárd forintra emelkedett.
Lehmann Anna, a Központi Statisztikai Hivatal szakértője elmondta: az uniós projektek végelszámolásánál, illetve a zárások idejét tekintve történtek pontosítások. A korábbiakhoz képest pontosabbá vált, hogy milyen bevételeket lehet az ESA-hiány számításában elszámolni a tavalyi évre. A beruházásokra vonatkozó adatokat tavasszal egy statisztikai kérdőív alapján állítja össze a hivatal, és ezek szintén később lesznek végelegesek.
Hangsúlyozta, hogy a végleges állapotot 2009-ről majd csak jövő év márciusában kell kiküldeni Brüsszelbe. Hozzátette, hogy alapvető változás már nem várható a tavalyi költségvetési adatokban, de bizonyos pontosítások még előfordulhatnak.
A KSH közleménye szerint az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure - EDP) szóló jogszabály alapján a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA95) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az Eurostatnak.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.