A baromfiágazaton belül a tojástermelés az uniós csatlakozás vesztese lett, a teljes magyar tojástermelés 20 százalékkal csökkent – állapította meg a Baromfi Termék Tanács (BTT) elemzése. Az idei év első nyolc hónapjában a tavalyihoz képest 615 ezer tojójércével kevesebbet telepítettek, így összlétszámuk jelenleg csak 2,265 millió. Ez 1,2 millióval kevesebb, mint az utolsó nyugodt évnek tekinthető 2004-ben (az uniós csatlakozás évében) volt, amikor 3,475 millió jércét telepítettek le ebben az időszakban.

A KSH adatai – a vásárlóerő csökkenését tükrözve – folyamatosan csökkenő fogyasztási adatokkal jeleznek: míg 2005-ben 280 darab, 2006-ban 273 darab, 2007-ben 270 darab, addig 2008-ban már csak 261 darab volt az egy főre jutó tojásfogyasztás évente.

Tavaly az év első harmadában a tojás termelői ára egy évvel korábbihoz képest 9,3 százalékkal nőtt, majd húsvét után 45 százalékkal csökkent úgy, hogy a fogyasztói ár nem változott. Hiába csökkent a termelői ár, a gyengülő vásárlóerő miatt csökkent a fogyasztás, főleg azért, mert a nagy áruházláncok nem engedtek az árrésükből, inkább hagyták forgalmukat csökkenni.

Már csak egy esztendő van hátra az EU tojótyúkok tartására vonatkozó irányelvében meghatározott 2012. január 1-jei dátumig. Eddig lehetnek használatban az úgynevezett hagyományos ketrecek. Az EU-ban 353 millió étkezési tojást termelő tyúk van, de figyelemre méltó, hogy 147 millió egyéb tyúkot is nyilvántartanak. Ezek egy része keltetőtojást termel, másik része ház körüli, regisztrációra nem kötelezett, de a piacot befolyásoló állomány. Ezekre nem vonatkoznak a szabályok.

A Baromfi Termék Tanács szerint 353 millió tyúkból 2009-ben 221 millió még hagyományos ketrecben volt. Nagyon nehéz megjósolni, mi lesz a helyzet 2012. január 1-jén, mert a legtöbb ország nem játszik nyílt lapokkal, de a helyzetet ismerők szerint legalább 100 millió tyúkot a jogszabály szerint már nem használható berendezésben találunk a határidő lejárta után is. Magyarországon is körülbelül 1 millió tyúk ezekben a berendezésekben lesz.

Európa önellátottsági szintje 70-75 százalékos lesz tojásból, amennyiben a hatóság kényszert alkalmaz és bezárja a rendelkezésnek meg nem felelő telepeket. A magyar „héjas tojás” piacot már eddig is 25-30 százalékban foglalta el az import. Az EU szigorú állatvédelmi, környezetvédelmi, szalmonella mentesítési, forgalmazási szabályai a hatékonyságot nem, a költségeket annál inkább növelő, infrastrukturális beruházásokba hajszolták a termelőket, akik a jelentős fejlesztési hitelek és a megnövekedett amortizáció terheit nyögik.

Tavaly Németország az EU által előírt határidő előtt két évvel felszámolta a hagyományos ketreces tartást, ami egy évig keresleti piacot teremtett Európában. Németország euró milliárdokat ölt bele a technológiaváltásba, illetve a termelés jelentős része áttelepült Ukrajnába. Az átmeneti tojáshiányt idén májustól a túl-kínálat váltotta fel. A lengyel, szlovák, litván stb. tojásfelesleg Magyarországra zúdul.

A tojások hazai termelői ára 45 százalékkal esett másfél hónap alatt. A takarmányok ára pedig eközben elkezdett felfelé kezd mozogni, tovább növelve a tojás önköltségét.

Az élelmiszerkereskedelemben a tojás fogyasztói ára szinte egy fillérrel sem csökkent (kivéve a vevőcsalogató „apró tojás” árat). Az import tojások származási helyéről a csomagolás miatt a vásárló csak otthon szerez tudomást, hiszen a csomagoláson egy magyar csomagolóhely azonosító száma és neve látható csupán.

A termelők kényszerűen tovább csökkentik a kibocsátást, a kisebbek közül sokan pedig abba is hagyják. A Baromfi Termék Tanács elemzése szerint „Magyarország ebből az olcsó, biológiailag tökéletes, a legszegényebb rétegeknek is megfizethető fehérjeforrásból még jobban más országok termelésére szorul, kiszolgáltatottsága megnő. Más élelmiszerek esetében már megtapasztalhatta a magyar vásárló, hogy ez mit jelent a pénztárcájának.”

Az elemzés kitér arra is, hogy az utóbbi időben számos helyen jelent meg a sajtóban, a világhálón a kereskedelmi forgalomban kapható tojások minőségéről érzelmi alapon, állatvédelmi szempontokra hivatkozó minősítés. Ezekben közös volt, hogy a ketrecben termelt tojás a legrosszabb, a zárt istállóban, padlón tartott állatok terméke ugyan egy fokkal jobb minőségű, de az igazi jó minőséget a szabadban tartott tyúkok tojásaiban találja meg a vásárló. Soha nem mellékeltek ezekhez a véleményekhez összehasonlító analízisen alapuló mérési adatokat. A Baromfi Termék Tanács és tagszervezete, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége szerint azonban a tojás minőségét, összetételét takarmányozással lehet befolyásolni, de tartási móddal nem. Az amerikai Mezőgazdasági Kutató Intézet (ARS) élelmiszereket vizsgáló részlegének a Tojás Biztonsági és Minőségi Kutatási Csoportja vizsgálataira hivatkozva az állítják, hogy nincs mérhető különbség a különböző típusú tojások között. Teljesen mindegy, hogy milyen tojást vizsgáltak, közel egyforma volt a tojások minősége.

A kutatócsoportnak az volt a feladata, hogy különböző termelési és takarmányozási körülményekből származó (ketreces, alternatív, szabad tartás) nagy méretű, fehér és barna héjú tojásokat hasonlítsanak össze. Megpróbálták meghatározni, hogy van-e a fizikai minőségben és az összetételben különbség a vizsgált tojások között. Az úgynevezett organikus termelés ugyan jó minőséget kínál, munkahelyeket teremt, de a növekvő igényeket nem lehet csak ezzel a természetesebb tartási formával kielégíteni.

Magyar tojások az osztályozón. Törékeny piac

mbtt.hu

A felfelé kúszó takarmányárak is aggályosak a jövőt piaci folyamatait illetően. Az EU kalászos gabona és kukorica termelése mintegy 1,5 százalékkal nagyobb lesz, mint 2009-ben volt, az árak ennek ellenére a takarmányhiányra jellemző módon emelkednek. A Baromfi Termék Tanács szerint szinte biztos, hogy a folyamat mögött tőzsdei spekuláció van, amelyet termelési, technológiai eszközökkel nem lehet befolyásolni.

A szakmai szervezet 15 pontos stratégiai anyagot dolgozott ki, amelyet eljuttatott az új kormánynak is. Ennek néhány fontosabb megállapítása a következő: Az áruházláncok erőfölényét vissza kell szorítani (az úgynevezett másodlagos vissza-térítések rendszerét fel kell számolni), ki kell dolgozni az unión belüli kereskedelemben bejövő termékek másodlagos élelmiszerellenőrzését, csökkenteni kell (bár ez folyamatban van) az élelmiszerek áfájának csökkentését, meg kell vizsgálni a magyarországi GMO mentes növénytermesztésben rejlő lehetőségeket. A Baromfi Terméktanács emellett együttműködést kezdeményezett az állatvédő szervezetekkel és bevezette a magyar termékeknél a Koronás Tojás márkajelzést is.