szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nyolcvanhetedik életévében, 2010. december 3-án elhunyt az egyik legkiválóbb magyar közgazdász, Bródy András. Gazdasági ciklusokkal és növekedéselméletekkel kapcsolatos kutatásai, illetve a Lassuló idő című könyve – indiai előadássorozatának anyaga - volt talán a legismertebb.

„Aránylag lassú gondolkodásúnak, lassan emésztőnek érzem magam … én elakadtam alapfokon, én rossz tanuló vagyok, aki még mindig nem érti Smith és Marx meg Keynes gondolatait és azok egyszerű következményeit” – ezt a mondatot idézte Bródy András egyik interjújából Madarász Aladár, aki az egyik legtekintélyesebb XX. századi magyar gazdaságkutató-matematikust méltatta a Közgazdasági Szemlében, 2004-ben, Bródy 80. születésnapján. 

Öt évvel korábban, Bekker Zsuzsa ugyanebben a lapban úgy vélte, „tehetség, a családi háttér és a kelet-európai lét különös ötvözete” jellemezte Bródy András életét: anyja tipográfus, apja a Hungária Könyvkiadó vezérigazgatója volt. Hozzátehetjük ehhez: fia is híres lett, Bródy Jánosról, az Illés és a Fonográf zenekarok tagjáról van szó.

Bródy András pályafutása

Bródy András 1924-ben született. 2010. december 22-én fogják eltemetni.

Számos kitüntetést kapott: 1999-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem díszdoktorává avatták, 1997-ben pedig Széchenyi-díjat kapott. 1987-ben a Nemzetközi Input-Output Társaság megalapításában is részt vett, illetve létrehozta a társaság tudományos folyóiratát, az Economic Systems Research-öt. E lapnak 1994-ig főszerkesztője volt.

Bródy András 1934–1943 között három kiváló iskolában, a piaristáknál, az evangélikus majd a Gyakorló Gimnáziumban tanult. Tehetségét mutatja, hogy rendkívüli hallgató lett a matematika-fizika szakon Fejér Lipótnál. (Fejér világhírű matematikus volt, nevét sajnos kevesen ismerik ma Magyarországon. Tanítványai talán még nagyobb hírnévre tettek szert, az úgynevezett Fejér-iskolához tartozott például Erdős Pál, Pólya György, Szegő Gábor és Turán Pál is.)

Bródy András formálisan matematikus lett ugyan, életrajza szerint 1945-ben szerzett végzettséget e szakon, de nem tisztán csak ezzel a tudománnyal foglalkozott később. A matematikai közgazdaságtan egyik legkiválóbb hazai képviselője lett ugyanis.

Mélypontok

Megpróbáltatásai és sorsának hullámzásai azonban még csak ezután következtek, útja nem volt egyenes a gazdaságtudományok felé: 1944-ben munkaszolgálatos, 1946-tól a Hungária Könyvkiadó vezetését vette át, egy ideig az államosítás után is a cég élén maradhatott, de aztán inkább a karusszel esztergályos szakmát „választotta”. Estin végzi el közben 1948-tól 1952-ig a közgazdaságtudományi egyetemet.

Miután befejezte az esti egyetemet, 1953-tól közgazdászként dolgozott a Kohó és Gépipari Tervezőirodán, ahol elkészítette a Diósgyőri Kohászati Művek input-output módszerrel készített önköltségi terveit.

Input-output-modellek

Az input-output modellek kidolgozásáért Wassily Leontief, az orosz származású amerikai matematikai közgazdász Nobel-díjat kapott. Bródy később együtt dolgozott vele a Harvard Egyetemen. Az input-output modellek révén hatalmas táblázatokkal, mátrixokkal igyekeztek megoldani a keleti országokban a népgazdasági tervezés problémáit, nyugaton pedig az iparági elemzéseknél használták fel a „kimenő-bemenő” adatok – nyersanyagok-félkésztermékek-késztermék táblázatait. Az input-output modellek egyfajta matematikai ősei egyébként a Google keresőmotorjának, a PageRank-szisztémának, persze annak kifejlesztésekor aligha vették figyelembe Leontief eredeti ötleteit.

Leontief ugyanis nem a weboldalak relevanciájára volt kíváncsi, hanem arra, hogy mennyire fontos egy ágazat a nemzetgazdaságon belül. (Itthon nem véletlenül hívták ágazati kapcsolatok mérlegének az orosz-amerikai tudós modelljét.) Ezért volt jelentős, hogy a negyvenes években kidolgozott amerikai elméletet elsőként Bródy alkalmazta itthon. A hatvanas években Ford-ösztöndíjjal jutott ki Amerikába, ahol – mint már említettük - Leontief munkatársa lett rövid időre. 1961-ben Leontief elméletét vizsgálta kandidátusi disszertációjában is, nagydoktoriját 1969-ben védte meg. Amerikából visszatérve Richard Stone angliai intézetében, Cambridge-ben dolgozott, tanított.

Mérföldkövek

Bródy még az ötvenes években, a tervezőirodában találkozott Jánossy Ferenccel, akivel közösen a gazdasági növekedést tanulmányozta. (Jánossy gépészmérnök volt eredetileg, aztán mégis közgazdaságtani kutatásai tették ismertté, amúgy Lukács György filozófus nevelt fia volt.)

Bródynak 1954-ben jelenik meg első tanulmánya a magyar kohászati termékek minőségéről. 1955 végén a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt alakuló Közgazdaságtudományi Intézetébe került. Az intézet munkatársaként dolgozott ezután évtizedeken át.

Mindemellett vendégprofesszorként számos országban – Zambia, India, Franciaország, Ausztrália, Japán – tanított, akárcsak a pesti közgazdaságtudományi karokon. 1983-ban jelent meg talán legismertebb könyve, a Lassuló idő, ezt 1982-es indiai előadássorozatának anyagából írta. Válogatott publicisztikái 1994-ben Kompország ezredfordulója, 1996-ban Falraborsó címen jelentek meg.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Ferenc pápa: A mérsékletesség, a segítségnyújtás és az imádság időszaka jöjjön

Ferenc pápa: A mérsékletesség, a segítségnyújtás és az imádság időszaka jöjjön

Ha George Clooney beleszólhat a politikába, akkor Erzsébet királynő miért nem?

Ha George Clooney beleszólhat a politikába, akkor Erzsébet királynő miért nem?

Az etióp hadsereg elfoglalta a lázadó tartomány székhelyét

Az etióp hadsereg elfoglalta a lázadó tartomány székhelyét