„Aránylag lassú gondolkodásúnak, lassan emésztőnek érzem magam … én elakadtam alapfokon, én rossz tanuló vagyok, aki még mindig nem érti Smith és Marx meg Keynes gondolatait és azok egyszerű következményeit” – ezt a mondatot idézte Bródy András egyik interjújából Madarász Aladár, aki az egyik legtekintélyesebb XX. századi magyar gazdaságkutató-matematikust méltatta a Közgazdasági Szemlében, 2004-ben, Bródy 80. születésnapján. 

Öt évvel korábban, Bekker Zsuzsa ugyanebben a lapban úgy vélte, „tehetség, a családi háttér és a kelet-európai lét különös ötvözete” jellemezte Bródy András életét: anyja tipográfus, apja a Hungária Könyvkiadó vezérigazgatója volt. Hozzátehetjük ehhez: fia is híres lett, Bródy Jánosról, az Illés és a Fonográf zenekarok tagjáról van szó.

Bródy András pályafutása

Bródy András 1924-ben született. 2010. december 22-én fogják eltemetni.

Számos kitüntetést kapott: 1999-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem díszdoktorává avatták, 1997-ben pedig Széchenyi-díjat kapott. 1987-ben a Nemzetközi Input-Output Társaság megalapításában is részt vett, illetve létrehozta a társaság tudományos folyóiratát, az Economic Systems Research-öt. E lapnak 1994-ig főszerkesztője volt.

Bródy András 1934–1943 között három kiváló iskolában, a piaristáknál, az evangélikus majd a Gyakorló Gimnáziumban tanult. Tehetségét mutatja, hogy rendkívüli hallgató lett a matematika-fizika szakon Fejér Lipótnál. (Fejér világhírű matematikus volt, nevét sajnos kevesen ismerik ma Magyarországon. Tanítványai talán még nagyobb hírnévre tettek szert, az úgynevezett Fejér-iskolához tartozott például Erdős Pál, Pólya György, Szegő Gábor és Turán Pál is.)

Bródy András formálisan matematikus lett ugyan, életrajza szerint 1945-ben szerzett végzettséget e szakon, de nem tisztán csak ezzel a tudománnyal foglalkozott később. A matematikai közgazdaságtan egyik legkiválóbb hazai képviselője lett ugyanis.

Mélypontok

Megpróbáltatásai és sorsának hullámzásai azonban még csak ezután következtek, útja nem volt egyenes a gazdaságtudományok felé: 1944-ben munkaszolgálatos, 1946-tól a Hungária Könyvkiadó vezetését vette át, egy ideig az államosítás után is a cég élén maradhatott, de aztán inkább a karusszel esztergályos szakmát „választotta”. Estin végzi el közben 1948-tól 1952-ig a közgazdaságtudományi egyetemet.

Miután befejezte az esti egyetemet, 1953-tól közgazdászként dolgozott a Kohó és Gépipari Tervezőirodán, ahol elkészítette a Diósgyőri Kohászati Művek input-output módszerrel készített önköltségi terveit.

Input-output-modellek

Az input-output modellek kidolgozásáért Wassily Leontief, az orosz származású amerikai matematikai közgazdász Nobel-díjat kapott. Bródy később együtt dolgozott vele a Harvard Egyetemen. Az input-output modellek révén hatalmas táblázatokkal, mátrixokkal igyekeztek megoldani a keleti országokban a népgazdasági tervezés problémáit, nyugaton pedig az iparági elemzéseknél használták fel a „kimenő-bemenő” adatok – nyersanyagok-félkésztermékek-késztermék táblázatait. Az input-output modellek egyfajta matematikai ősei egyébként a Google keresőmotorjának, a PageRank-szisztémának, persze annak kifejlesztésekor aligha vették figyelembe Leontief eredeti ötleteit.

Leontief ugyanis nem a weboldalak relevanciájára volt kíváncsi, hanem arra, hogy mennyire fontos egy ágazat a nemzetgazdaságon belül. (Itthon nem véletlenül hívták ágazati kapcsolatok mérlegének az orosz-amerikai tudós modelljét.) Ezért volt jelentős, hogy a negyvenes években kidolgozott amerikai elméletet elsőként Bródy alkalmazta itthon. A hatvanas években Ford-ösztöndíjjal jutott ki Amerikába, ahol – mint már említettük - Leontief munkatársa lett rövid időre. 1961-ben Leontief elméletét vizsgálta kandidátusi disszertációjában is, nagydoktoriját 1969-ben védte meg. Amerikából visszatérve Richard Stone angliai intézetében, Cambridge-ben dolgozott, tanított.

Mérföldkövek

Bródy még az ötvenes években, a tervezőirodában találkozott Jánossy Ferenccel, akivel közösen a gazdasági növekedést tanulmányozta. (Jánossy gépészmérnök volt eredetileg, aztán mégis közgazdaságtani kutatásai tették ismertté, amúgy Lukács György filozófus nevelt fia volt.)

Bródynak 1954-ben jelenik meg első tanulmánya a magyar kohászati termékek minőségéről. 1955 végén a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt alakuló Közgazdaságtudományi Intézetébe került. Az intézet munkatársaként dolgozott ezután évtizedeken át.

Mindemellett vendégprofesszorként számos országban – Zambia, India, Franciaország, Ausztrália, Japán – tanított, akárcsak a pesti közgazdaságtudományi karokon. 1983-ban jelent meg talán legismertebb könyve, a Lassuló idő, ezt 1982-es indiai előadássorozatának anyagából írta. Válogatott publicisztikái 1994-ben Kompország ezredfordulója, 1996-ban Falraborsó címen jelentek meg.