A Lidové Noviny cseh napilap nemrég arról számolt be, hogy Angela Merkel tárt karokkal várná Csehországot és Lengyelországot az eurózónában. A német kancellár az új szereplők felvételével a valutaunió helyzetét erősítené, egyúttal azt reméli, az újonnan csatlakozó országok hozzájárulásával még nagyobbra duzzasztható a peremországok megmentésére elkülönített pénzügyi keret.

A Lodové Noviny híradása nem tett említést arról, hogy Merkel Petr Necas és Donald Tusk kormányfők mellett a magyar miniszerelnököt is megkörnyékezte volna a minél gyorsabb csatlakozás érdekében. Annak, hogy Magyarország lemaradt a német kancellár listájáról, nyilván oka van; Merkel gazdaságilag erős, fiskálisan rendben lévő országokkal bővítené a megrogyott eurórégiót a beszámoló szerint, márpedig hazánk nem erről híres a blokkban.

Németországnak új - felelős költségvetésű - szövetségesekre van szüksége az eurózónán belül, hiszen a térség problémáinak Angela Merkel által javasolt megoldását jelenleg mindössze Hollandia, Ausztria, Finnország és Szlovákia tartja jó ötletnek. A Nicolas Sarkozy francia elnök által képviselt álláspontot támogató spanyolok, portugálok, belgák, görögök és írek ellenzik a válságkezelés miatt elszaladt költségvetéssel küzdő országok büntetését, egyúttal úgy vélik, az adósságválság miatt a befektetők céltáblájává vált országok elleni csődeljárás nem jelent megoldást az eurózóna problémáira.

Ferde szemmel néznek egymásra

MTI/EPA

A Lidové Noviny szerint nem véletlen, hogy sem Necas, sem Tusk nem reagált hivatalosan Merkel ajánlatára, hiszen az eurózóna már nem az a vonzó, szigorú szabályok szerint működő elitklub, ahová a térség országai kezüket-lábukat törve rohannának bebocsátást kérni. Bár Orbán Viktort nem kérdezték, a magyar kormányfő szokatlanul egyértelműen nyilatkozott a témáról londoni látogatása során. Az MTI kérdésére, hogy mi a véleménye a Magyarország euróövezeti csatlakozásának komoly késedelmét valószínűsítő előrejelzésekről, Orbán Viktor kijelentette: az euróhoz valóban több közbülső akadályon át vezet az út.

A kormányfő szerint a valutaunióhoz nem lehet 80 százalékos GDP-arányos államadósság-rátával csatlakozni, márpedig - idézi a hírügynökség Orbánt - "én ebben a ciklusban ha megfeszülök, akkor sem tudok 60 százalékot előállítani." A miniszterelnök szerint mindezek alapján teljesen indokolt, hogy az elemzők nem a legsürgetőbb teendők között említik az eurócsatlakozást. "Szomorú szívvel, de egyet kell értsek ezzel" - tette hozzá.

A lengyel miniszterelnök-helyettes szerint országa 2015 előtt minden bizonnyal nem csatlakozik majd az euróövezethez, hiszen egyelőre mindössze egyetlen - a gazdaság bővülésének mértékére vonatkozó - feltételnek tud megfelelni. Az eurószkepticizmusukról híres csehek mindeddig nagyon óvatosan nyilatkoztak csatlakozási szándékaikról, s Petr Necras legutóbb is mindössze úgy reagált az ezzel kapcsolatos kérdésre, hogy az euróra történő átállás egyelőre túl költséges lenne Csehország számára ahhoz, hogy érdemes legyen komolyan fontolóra venni.

A korábbi magyar kormányzati és jegybanki kommunikációtól eltérően Orbán Viktor is cseh kollégájához hasonlóan óvatos volt Londonban, amikor az MTI kérdésére, hogy a magyar kormány várhatóan mikor nevez meg csatlakozási céldátumot, így reagált: akkor, "amikor olyan dátumot tudunk mondani, amelyet be tudunk tartani".

A kormányfő szerint a hitelesség elvesztéséhez hozzájárult az is, hogy korábban elhangzott "vagy öt különböző céldátum, és egyiket sem tudtuk betartani". Az utolsót épp Varga Mihály, a miniszterelnökséget vezető államtitkár dobta be a köztudatba még ősszel, amikor azt nyilatkozta, Magyarország 2014-15-re megfelel majd az összes maastrichti elvárásnak. Varga akkori nyilatkozata teljes összhangban volt mind Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter megelőző nyilatkozatával (miszerint a csatlakozási céldátumot 2012-ben jelöljük ki), mind az MNB ajánlásával.

A jegybankelnök egy szeptemberi ausztriai konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzügyi integráció csak mérsékli a gazdasági kockázatokat, márpedig erre Magyarországnak szüksége van. Az MNB elnöke ugyan nem jelölt meg konkrét időpontot arra, mikor csatlakozhatunk az euró előszobájának számító ERM-II rendszerhez, ám jelezte: a minél gyorsabb csatlakozás Magyarország érdekeit szolgálja.

A legújabb vélemények szerint a magyar kormány jobban tenné, ha a korábban kommunikált stratégiájával szemben inkább különutas politikájához ragaszkodna. A hvg.hu-nak nyilatkozó Stratfor globális hírfigyelő agytröszt szerint Magyarországnak a közép-kelet-európai országok szorosabb együttműködésén kellene munkálkodnia ahelyett, hogy mindenáron az eurózónához való csatlakozást erőlteti. Hasonló véleményt tükröző cikk jelent meg a cseh sajtóban is: a Lidové Noviny nemrég amellett érvelt, hogy a térség országainak minden erőfeszítést meg kell tenniük, hogy történelmi nézeteltéréseiket rendezzék a szorosabb szövetség érdekében.

A prágai lap az eurózóna széthullásának gondolatával eljátszva kiemelt fontosságú feladatként jelölte meg a "múlt menedzselését" még az EU égisze alatt. A cseh álláspont szerint amennyiben a történelmi problémákra mindenki számára kielégítő válaszokat találnak az országok, képesek lehetnek olyan együttműködést megalapozni, amely révén az euró összeomlását is túlélik. Ennek egyik - Magyarország számára - fontos lépése volt Orbán Viktor pozsonyi látogatása, amelyet a Sme szlovák lap a következőképp kommentált: "Orbán Viktor és Iveta Radicová legalább találkoztak."

Vége a mosolyszünetnek?

Túry Gergely

Nyilvánvaló, hogy az EU elnöki tisztét januártól átvevő Magyarország nem állhat a Lidové Noviny által felvetett kezdeményezés élére, hiszen ezzel brüsszeli szerepvállalását lehetetlenítené el. A kérdésfelvetést mégsem lehet figyelmen kívül hagyni, már csak azért sem, hiszen nemrég egy szlovák pénzügyi szakértő is felvetette, hogy Szlovákia számára kiemelten fontos, hogy kialakítson egy vészforgatókönyvet arra az esetre, ha az eurózóna - melyhez kevesebb, mint egy éve csaltakozott - megremegne.

Az EU-elnökség feladatai mellett Magyarország és Lengyelország számára is adott a lehetőség, hogy a közép-kelet-európai államok közötti együttműködést erősítse; s hogy ez a szlovákoknak se lenne ellenére, jól jelzi, hogy Pozsonyban közölték: örülnének, ha a visegrádi kérdések 2011-ben előtérbe kerülnének Brüsszelben. Orbánnak vélhetően igaza van abban, hogy az euró-csatlakozási céldátum kijelölése nem elsőrendű feladat Magyarország számára. A túléléshez - ebben az esetben - azonban édeskevés az, hogy egy szlovák-magyar kétoldalú egyeztetés egy olyan nyilatkozattal záruljon, melyben annyi szerepel: a két ország álláspontja továbbra is nagyon messze van egymástól.