Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
A Diákhitel Központ Zrt. a követelést visszavonhatatlanul átadja az adóhatóságnak - írja a csütörtöki Magyar Hírlap.
A Magyar Hírlap cikke szerint ugyan sok egykori hallgató zúgolódik az internetes fórumokon és blogokon a diákhitel visszafizetésének feltételei miatt, a szakember azt állítja, a kölcsönt felvevők igen kis százaléka marad adós a törlesztéssel. Aki azonban több mint fél évig nem fizet, azzal a hitelközpont szerződést bont, és elkezdődik a behajtási eljárás. "Probléma abból szokott adódni, hogy amikor a diák hitelt vesz fel, nem gondolja át a visszafizetés feltételeit" - mondta a lapnak Imre Zita, a Diákhitel Központ Zrt. kommunikációs vezetője.
Jó néhány egykori hallgató számol be arról, hogy minden előzetes figyelmeztetés nélkül kopogtattak nála a behajtók. Imre Zita szerint azonban ez kizárt, hiszen szigorúan ellenőrzött szerződésbontási procedúra előzi meg az ügynek az adóhatósághoz irányítását. Nem beszélve arról, hogy a központ havonta küld tájékoztató levelet a hitelfelvevőnek az általa megadott értesítési címre, ha nem fizeti ki az esedékes törlesztőrészletet. Hangsúlyozta, hogy a kétszázezer főt meghaladó hiteligénylő mindössze két-három százaléka nem fizeti rendszeresen a kölcsönt, mégis jellemzően az ő felháborodásuktól hangos a sajtó - ismerteti a Magyar Hírlap.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?