Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A bankadó, amelynek teljes mértékű érvényesítéséből a kormány hosszabb távon évi 2,5 milliárd font (800 milliárd forint) körüli költségvetési bevételt remél, már a tavaly májusi választásokon hatalomra került konzervatív-liberális koalíció első költségvetésében szerepelt. Az idei naptári évre a brit pénzügyi szférának azonban még csak csökkentett összeget, éves szinten összesen 1,7 milliárd fontot kellett volna befizetnie, abból a meggondolásból, hogy ez segíti a gyenge helyzetű bankok tőkehelyzetének megerősítését.
George Osborne pénzügyminiszter azonban kedden közölte, hogy mivel a bankrendszer állapota jobb, mint korábban gondolták, a kormány már az idén a teljes összegű adót hajtja be a bankoktól, vagyis hozzávetőleg 800 millió fonttal emeli az illeték rendszerszintű éves összegét.
Osborne a BBC rádiónak nyilatkozva cáfolta, hogy politikai indíttatású döntésről lenne szó, amelynek a hatalmas banki prémiumok kavarta lakossági indulatok csillapítása lenne a célja. A konzervatív párti pénzügyminiszter szerint a kormány azt akarja elérni, hogy a bankok is "igazságos mértékben hozzájáruljanak" a brit gazdaság fellendüléséhez és a pénzügyi válság időszakából örökölt, súlyos költségvetési hiány csökkentéséhez.
A milliós bankári prémiumokról különösen éles vita folyik azóta, hogy a pénzügyi válság elhatalmasodása után veszélybe került brit bankok közül többet csak sürgős és igen jelentős költségvetési tőkejuttatással sikerült életben tartani.
A Munkáspárt vezette előző kormány annak idején összesen 70 milliárd fontot (23 ezer milliárd forintot) fordított költségvetési forrásokból az összeomlás fenyegette brit bankok megmentésére, és ezzel - hosszú évtizedek óta először - gyakorlatilag bankállamosításokat hajtott végre. A kormányzati tőkejuttatások nyomán például a Royal Bank of Scotlandben (RBS) jelenleg 84 százalékos, a Lloyds csoportban 43 százalékos az állami részesedés.
Ebben a környezetben heves indulatokat kelt a banki prémiumok ügye, különös tekintettel arra, hogy a bankok továbbra is csak vonakodva és szigorú feltétekkel hajlandók kölcsönt nyújtani a hitelszűke miatt komoly finanszírozási gondokkal küszködő brit vállalkozásoknak.
George Osborne pénzügyminiszter keddi nyilatkozatában kijelentette, hogy a kormány folytatja a tárgyalásokat a bankokkal a prémiumok csökkentése és a hitelfolyósítás növelése érdekében.
Londoni elemzők szerint azonban ha a brit kormánynak sikerülne kierőszakolnia a banki prémiumok jelentős csökkentését, azzal éppen a kincstár járna a legrosszabbul.
Az egyik vezető londoni gazdaságelemző intézet, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) nemrégiben kiadott elemzésében kimutatta, hogy a legmagasabb jövedelmekre az idei pénzügyi évtől kivetett új, 50 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs, az egyéb adó- és járulékemelések, valamint a jutalmakra kirótt külön illetékek révén az adóhivatal többet "visz haza" a bankári prémiumokból, mint maguk a jutalmazottak, és ha a kifizetett prémiumtömeg a folyó pénzügyi évre eddig becsült hétmilliárd font helyett például négymilliárd fontra apadna, az 1,8 milliárd font (580 milliárd forint) adókiesést okozna a brit költségvetésnek.
A CEBR megállapítása szerint a londoni City a legsikeresebb években a brit közkiadások jelentős részét fedezte adóival, vagyis a bankszféra távolról sem annyira haszontalan képződmény a társadalom egésze szempontjából, ahogy azt "gazdaságilag analfabéta politikusok és kommentátorok állítják".
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.