Kovács László, az Európai Unió korábbi adóügyi biztosa hétfőn sajtótájékoztatón emlékeztetett arra: a távközlési különadó miatt az eljárás első lépése - az információkérés - már meg is történt, mivel azt az uniós szabályok szerint csak az ágazaton belüli fejlesztésekre szabad fordítani, és nem lehet visszamenőlegesen kivetni.

Szólt arról, hogy noha ezen a területen nincs közösségi szabály, az unió tagországaiban megszokottal ellentétes döntés volt a bioetanol jövedéki adójának emelése is, amiről a közelmúltban döntött a parlament. Hozzátette: szembe ment az uniós gyakorlattal a kormány, amikor a költségvetési hiány csökkentése érdekében nem vagyoni típusú, illetve környezetvédelmi adókat emelt meg, illetve vezetett be.

A pálinkafőzéssel kapcsolatban kiemelte: Magyarország kedvezményt kapott a jövedéki adó mértékét illetően, az azonban ismeretlen az unióban, hogy jövedékiadó-köteles termékek után ne kelljen ilyen adót fizetni. "Ebből akár eljárás is lehet, annak végeredménye pedig elég egyértelmű" - mondta. Hasonlóképpen, a tagállamok kedvezményes áfakulcs alá sorolhatják például az élelmiszereket - mint azt az MSZP az alapvető élelmiszerek esetében javasolta is -, az élőzenei szolgáltatásokat, ahogyan az Magyarországon történt, azonban nem, ez tételes szabálysértés - ismertette.

Kovács László összefoglalóan azt mondta: az Orbán-kormány adópolitikájából hiányzik az Európai Unióban megszokott átgondoltság, célirányosság és stabilitás. Ezzel összefüggésben kifogásolta az ágazati különadókat is, amiért a cégek azokat a fogyasztókra hárítják át.

Az MSZP-s politikus emellett bírálta az egykulcsos személyi jövedelemadót. Mint mondta, az EU fejlettebb országai mind progresszív adórendszert alkalmaznak, az egykulcsos szja-t pedig csak a kelet-közép-európai térség államai, de sok esetben azok is a legszegényebbeket segítő korrekcióval. A magyar kormány ezzel szemben 300 milliárd forintot csoportosított át az alacsonyabb és átlagos keresetűektől a jómódúaknak, ezzel maga idézte elő a problémát, amit most egy még rosszabb megoldással próbál orvosolni - folytatta. Kovács László szerint ugyanis az elvárt béremelés mértékét nem teljesítő cégek szankcionálása elbocsátásokhoz, illetve a fejlesztésekhez elmaradásához vezethet a kis és közepes vállalkozásoknál.

Kitért arra is, hogy a munkahelyteremtést a társasági nyereségadó helyett elsősorban a munkáltatói járulék csökkentése segíthetné. Helytelenítette ugyanakkor, hogy Magyarország kimaradt a társasági nyereségadó alapjának számítását egységesítő uniós versenyképességi paktumból, amely az adminisztrációs terheket mérsékelte.

Az MSZP alelnöke - ahogy az a szocialista párt sajtótájékoztatóin az utóbbi napokban megszokottá vált - ezen kívül ismét szolidaritásáról biztosította a közmédiából elbocsátott médiamunkásokat, akik szerinte nyilvánvalóan politikai célú tisztogatás áldozatai, és azokat is, "akiket még el fognak bocsátani".