A Nokia 88,5 millió darab mobilkészüléket adott el a második negyedévben, 20 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A 88,5 milliós adat még az amúgy pesszimista elemzőket is meglepte, hiszen ők általában 96 millió darabra becsülték a cég eladásait. A finn társaság másfél éve először jelentett negyedéves veszteséget.

Az Osborne-hatás

A Nokia nemrég jelentette be, hogy szoftvereit a jövőben a Microsofttal együtt fejleszti. Ennek a bejelentésnek csak az volt a hibája – amint arról hetekkel ezelőtt a hvg.hu is írt – hogy a Nokia eddigi termékeit a felhasználók már azért nem veszik annyira, mert várják az újabb, microsoftos verziókat. Ezekkel viszont egyelőre adós maradt a két társuló cég. Így a vásárlók a konkurensek már kész, piacon lévő termékei közül választanak. (Ez az úgynevezett Osborne-hatás: 1983-ban az Osborne Computer bejelentette, hogy következő generációs PC-i messze túl fogják szárnyalni a forgalomban lévő termékeiket. Erre az eladásaik drasztikusan estek, mert az ügyfeleik elhalasztották vásárlásaikat, s a társaság csődbe is ment.)

A Nokia most a második félévben 368 millió eurós (521 millió dolláros) veszteséget szenvedett el, ami az egy évvel ezelőtti 227 millió eurós profithoz képest drasztikus romlást jelent. A finn társaság így messze alulmúlta az elemzői várakozásokat. Ennek ellenére közvetlenül a drasztikus bejelentés után a Nokia részvényárfolyama 5,3 százalékkal emelkedett a helsinki tőzsdén. Ezt magyarázhatja, hogy a cég átfogó átalakítást jelentett be, a mobilkészülék-gyártást szervezik újra. Az is kiderült, hogy a korábban bejelentett 1 milliárd eurós költséglefaragásnál is nagyobb megszorítások jöhetnek 2013-ig.

Felére esett a Nokia értéke

A cég vezérigazgatója, Stephen Elop, aki a Microsofttól igazolt át tavaly szeptemberben jelenleg még azzal is küszködik, hogy a Nokia tízéves Symbian szoftverével ellátott telefonjain túladjon. Nem is akármennyit, 150 millió darabot akar értékesíteni az ex-microsoftos vállalatvezető. (Miközben persze az új modellek már a Microsoft rendszerét használják majd.) Elop szerint a finn cég még folytatni fogja a Symbian-alapú készülékek gyártását, és fejleszteni fogja a szoftvert 2016-ig.

Azért igyekszik újdonságokkal is előrukkolni a finn cég: júniusban mutatták be az N9-es modellt, amely linuxos platformon fut, és amelyet Marko Ahtisaari, a korábbi finn elnök fia tervezett.

A csütörtöki profitzuhanásról szóló bejelentés előtt a Nokia már elvesztette tőzsdei értékének a felét: jelenleg 16,3 milliárd eurót ér a Nokia, amely 1998-ban lett a világ legnagyobb mobiltelefon-gyártója. A finn cég mélyrepülése az Apple iPhone-jának 2007-es megjelenésével kezdődött.

Az Apple sikerei

Az Apple idén a második negyedévben 20,3 millió iPhone-t adott el, így a cég megduplázta a profitját - 7,31 milliárd dollárra. Ami az árbevételt illeti, az Apple már az első negyedévben megelőzte a Nokiát, így a legnagyobb forgalmú mobilgyártóvá lépett elő. Az amerikai cég összesen 20,3 millió iPhone-t (a Nokia termékeit kiszorító okostelefont) és 9,3 millió iPad-et – ezek tábla PC-k - adott el a negyedévben. Mac számítógépekből pedig 3,95 milliót értékesített a Steve Jobs sztármenedzser nevével fémjelzett cég.

Az Apple eladásai 82 százalékkal bővültek, és elérték a 28,6 milliárd dollárt. A társaság Kínában például hatszorosára növelte bevételeit, amely elsősorban az iPhone-ok iránti kereslet növekedésével magyarázható. Szintén jelentősen nőttek az iPad2 bevételei a márciusi piacra dobása óta, bár itt anyagbeszerzési nehézségek gátolták a céget egy ideig. Az iPad így is mára a társaság második legnagyobb bevételi forrásává lépett elő (az iPhone után), pedig csak két éve vezették be ezt a terméket a piacra.

Jobs betegsége az egyetlen bizonytalansági tényező

Érdekes ugyanakkor, hogy a Nokia mobilkészülék üzletága éppen az Apple-től kapott lökést: a két cég ugyanis megegyezett egy royalty-törlesztésről, amely szerint a Nokia 430 millió eurót kap az Apple-től. Van azonban bizonytalansági tényező is az Apple-nél: ez pedig a cégvezér, Steve Jobs egészségi állapota. A sztármenedzser gyakorlatilag január óta betegszabadságon van, rákbetegsége miatt. Napi szinten nem is ő irányítja a céget, amelynek új csúcsvezetőjéről állítólag már folynak a háttérmegbeszélések – a The Wall Street Journal szerint.

Szintén friss, az Apple-t érintő – hivatalosan meg nem erősített - hír, hogy a cég a Google-lal együtt ajánlatot tehet az InterDigitalra, amelynek a részvényei máris 29 százalékot ugrottak a tőzsdén. Ez utóbbi vállalat 1300 találmánnyal, illetve szabadalommal rendelkezik a mobiltechnológiák területén. Megszerzésével az Apple és a Google levédhetné magát szabadalmi viták esetére. Az InterDigital a Nortel Networkshöz és az Eastman Kodakhoz hasonlóan találmányi portfoliókat bocsát áruba. A Google nemrégiben hiába versengett például a Nortel 4,5 milliárd dolláros portfoliójáért, az Apple és a Microsoft részvételével alakult konzorciummal szemben.

Az okostelefonoké a jövő

A számítógépes funkciók ellátásra is részben alkalmas okostelefonok piaca 55 százalékkal bővülhet idén az IDC piackutató szerint, méghozzá 472 millió darabra. Tavaly 87 százalékos volt a növekedés ebben a szegmensben, amióta Google kifejlesztette az olcsóbb modellekre az Android szoftverét.

A Nokia riválisai közül az androidos rendszert használó Sony Ericsson, szintén az első veszteségét jelentette az utolsó hat negyedévet tekintve a múlt héten. A cég vezére, Bert Nordberg arról beszélt, hogy a „hagyományos” mobilkészülékek (vagyis a „nem-okostelefonok”) piaca összeomlóban van. A Bloomberg ennek kapcsán megjegyzi, hogy a Nokia bevételeinek fele származik a hagyományos mobilokból, darabszámra pedig az eladások 78 százalékát teszik ki ezek a készülékek.

Az androidos rendszert nemcsak a Sony Ericsson használja, hanem például a Samsung és számos kisebb kínai gyártó is. Az Android így végül is népszerűbbé vált a Symbianos rendszereknél, a Gartner idei piackutatásai szerint.