MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Kivégezheti a kormány a szakszervezeteket az új Munka törvénykönyvével: a tervezet gyakorlatilag az összes olyan jogosítványukat elveszi, amelyek működésüket és tagjaik érdekképviseletét lehetővé tették. Helyettük az üzemi tanácsok képviselik majd a dolgozókat; ezek előnye kormány szempontjából, hogy természetüknél fogva széttagoltak és kötelezően semlegesek, nincs például sztrájkjoguk sem. Ahogy a kormány fogalmaz: a "bizalomteljes együttműködés" eszközei.
Komoly csapást mérhet a szakszervezetekre a kormány a jövő év elején hatályba lépő új munkatörvénykönyvvel. A múlt héten nyilvánosságra hozott törvénytervezet alapján a szakszervezetek a jövőben kiszorulhatnak a munkahelyekről, és elveszíthetik azoknak a jogosítványoknak a java részét, amelyekkel a jelenleg hatályos munkatörvénykönyv elősegíti a működésüket és tagjaik érdekeinek képviseletét.
A tervezett változtatások valamivel több mint egymillió dolgozót, elsősorban azoknak a közép- és nagyvállalatoknak az alkalmazottait érinthetik, akik valamilyen kollektív megállapodás alapján végzik a munkájukat, a szakszervezeteknek ugyanis az az egyik legfontosabb funkciójuk, hogy a kollektív szerződések kialakításakor többé-kevésbé eredményesen érvényesítik a munkavállalók érdekeit.
Fő csapások
Az egyik leglátványosabb változás az új munkatörvénykönyv-tervezetben, hogy eltörli a szakszervezet tisztségviselőinek eddig járó munkaidő-kedvezményt. A jelenleg hatályos munkatörvénykönyv szerint minden három, a munkáltatónál dolgozó szakszervezeti tag után havi két óra munkaidő-kedvezményt kell biztosítani a szakszervezet tisztségviselőjének. A kedvezmény idejére távolléti díj jár, sőt, a fel nem használt kedvezményes idő felét pénzben kell kifizetnie a munkáltatónak.
A törvény ezzel elősegítette az érdekképviseletet a munkahelyen, és azt eredményezte, hogy a sok taggal rendelkező szakszervezetek képviselői teljes munkaidőben, százszázalékos munkaidő-kedvezményt kaptak. Az új törvénytervezet alapján viszont a szakszervezetek képviselői a jövőben legfeljebb önkéntes alapon, munkaidőn kívül végezhetik az érdekképviseleti munkát, ami azt valószínűsíti, hogy erősen meg fog csappanni a szakszervezeti tisztségviselők száma a munkahelyeken (erre a szándékra utal az is, hogy az új tervezetben a munkáltatónak már nem kell biztosítania például helyiséget sem a szakszervezetek működéséhez). Ráadásul a szakszervezeti tisztségviselőket ezután csak minimálisan védi a törvény a munkáltatókkal szemben (jelenleg nagyon nehéz egy szakszervezeti képviselőt kirúgni).
Ezzel párhuzamosan csorbul a szakszervezetek ellenőrzési joga is. A jelenlegi törvény alapján a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhetnek, amelyek a dolgozók gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatosak (sőt, részletes betekintést kaphatnak a cég helyzetébe és terveibe), a munkáltató pedig nem tagadhatja meg a tájékoztatást. Az új tervezet alapján a szakszervezetek kérhetnek tájékoztatást, de a munkáltató megtagadhatja ezt.
Nincs kifogás
A szakszervezetek munkahelyi jelenlétének egyébként sem lesz sok értelme az új munkatörvénykönyv alapján, ugyanis az - eddig is létező - üzemi tanácsok lesznek a munkavállalók alapértelmezett képviselői a munkáltatókkal szemben. Üzemi tanácsot ötvennél több személyt foglalkoztató cégben választhatnak a munkavállalók. A tagokat öt évre választják, a működésével kapcsolatos költségek a munkáltatót terhelik. Az üzemi tanács elnökének és tagjainak megmarad a munkaidő-kedvezménye, illetve a vele járó távolléti díja.
Igaz, a törvénytervezetbe bekerült a lehetőség, hogy a szakszervezetek is képviseljék a dolgozókat anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban. Csakhogy az új javaslatból kikerült a szakszervezeteknek az a joga, hogy kifogást emeljenek a munkáltató jogellenes döntéseivel szemben. A jelenlegi szabályozás szerint a kifogásolt intézkedést az egyeztetés befejezéséig vagy a bíróság döntéséig nem lehet végrehajtani, a tervezet alapján ennek a jövőben nem lesz akadálya.
Miért szereti a kormány az üzemi tanácsokat?
Az üzemi tanács a szakszervezetnél sokkal kisebb érdekérvényesítésre képes szervezeti forma: munkahelyenként széttagolt és nem tagozódik nagyobb, például országos szervezetbe, emellett nincs vagyona. Nincs sztrájkjoga sem: munkabeszüntetés esetén pártatlan, semleges magatartásra köteles.
A szakszervezetek visszaszorításának szándékát nem is palástolja a kormány. A Nemzetgazdasági Minisztérium már június végén, a Magyar Munkatervben arról írt, hogy a munkavállalók foglalkoztatását érintő munkáltatói döntésekbe az üzemi tanácsoknak legyen beleszólása, ne a szakszervezeteknek. Az egy hónappal ezelőtt kiadott dokumentum azzal érvel, hogy a szakszervezet elsősorban a munkáltató feletti szinten a „legális konfrontáció”, az üzemi tanács viszont a „bizalomteljes együttműködés” eszköze.
Fontosabb szerepet kap az üzemi megállapodás |
Kollektív szerződést az új munkatörvénykönyv alapján is lehet majd kötni, kérdés azonban, hogy a szakszervezetek visszaszorulásával egyes helyeken meglesz-e az ehhez szükséges taglétszám (ami nagyjából az adott munkahely dolgozóinak 10 százaléka).
A kollektív szerződést emellett az erre jogosult szakszervezet hiányában helyettesítheti majd az üzemi megállapodás, amit az üzemi tanács köt a munkáltatóval. Az üzemi megállapodás eddig is létezett, az új munkatörvénykönyv alapján azonban jóval fontosabb szerepe lesz a jövőben. A jövőben az üzemi megállapodásban is lehet rögzíteni a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat, a javaslat ugyanakkor korlátozza az üzemi megállapodás hatáskörét azzal, hogy a munka díjazásának megszabásától eltiltja. |
A kormányzati dokumentum szerint azzal, hogy a szakszervezetek tagjaik érdekképviseletét látják el, összeférhetetlen a munkáltató működését érintő döntésekben való közreműködés és a kifogás joga. A szakszervezeti tisztségviselőket megillető eddigi védelem pedig azért felesleges, mert a tervezet részletesen megfelel az egyenlő bánásmód követelményének. A szakszervezeti jogosultságok megnyirbálásának másik kormányzati indoklása a Magyar Munkatervben, hogy ezáltal enyhíthetők a munkáltatói terhei is.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Hétfőn vált le a Nemzetközi Űrállomásról a magyar kutatóűrhajóst is szállító Dragon űrhajó. Ezekben percekben vette kezdetét a visszatérés utolsó fázisa. Kövesse velünk, cikkünk folyamatosan frissül!
Bár a kormány mind az ipari, mind a háztartási méretű szolárfejlesztéseknél behúzta a féket, a kapacitások bővülnek, sorra dőlnek a rekordok.
A miniszterelnök vejeként megtanulta, hogy bizonyos dolgoktól távol kell magát tartania – nyilatkozta az épp Amerikába készülő üzletember.
A kormánybiztos aggodalmai nem jutottak el a katonakoporsókról és a kerítést átvágó Magyar Péterről készült kamuvideók készítőihez.
40 hektárnyi nádas kiirtása, több száz tonna beton beépítése, 13 milliárd forint elköltése és három év állás után.
Közigazgatási hatósági eljárásban vizsgálják halálának körülményeit.