Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Komoly csapást mérhet a szakszervezetekre a kormány a jövő év elején hatályba lépő új munkatörvénykönyvvel. A múlt héten nyilvánosságra hozott törvénytervezet alapján a szakszervezetek a jövőben kiszorulhatnak a munkahelyekről, és elveszíthetik azoknak a jogosítványoknak a java részét, amelyekkel a jelenleg hatályos munkatörvénykönyv elősegíti a működésüket és tagjaik érdekeinek képviseletét.
A tervezett változtatások valamivel több mint egymillió dolgozót, elsősorban azoknak a közép- és nagyvállalatoknak az alkalmazottait érinthetik, akik valamilyen kollektív megállapodás alapján végzik a munkájukat, a szakszervezeteknek ugyanis az az egyik legfontosabb funkciójuk, hogy a kollektív szerződések kialakításakor többé-kevésbé eredményesen érvényesítik a munkavállalók érdekeit.
Fő csapások
Az egyik leglátványosabb változás az új munkatörvénykönyv-tervezetben, hogy eltörli a szakszervezet tisztségviselőinek eddig járó munkaidő-kedvezményt. A jelenleg hatályos munkatörvénykönyv szerint minden három, a munkáltatónál dolgozó szakszervezeti tag után havi két óra munkaidő-kedvezményt kell biztosítani a szakszervezet tisztségviselőjének. A kedvezmény idejére távolléti díj jár, sőt, a fel nem használt kedvezményes idő felét pénzben kell kifizetnie a munkáltatónak.
Rendőrszakszervezetek tiltakozó akciója
Túry Gergely
A törvény ezzel elősegítette az érdekképviseletet a munkahelyen, és azt eredményezte, hogy a sok taggal rendelkező szakszervezetek képviselői teljes munkaidőben, százszázalékos munkaidő-kedvezményt kaptak. Az új törvénytervezet alapján viszont a szakszervezetek képviselői a jövőben legfeljebb önkéntes alapon, munkaidőn kívül végezhetik az érdekképviseleti munkát, ami azt valószínűsíti, hogy erősen meg fog csappanni a szakszervezeti tisztségviselők száma a munkahelyeken (erre a szándékra utal az is, hogy az új tervezetben a munkáltatónak már nem kell biztosítania például helyiséget sem a szakszervezetek működéséhez). Ráadásul a szakszervezeti tisztségviselőket ezután csak minimálisan védi a törvény a munkáltatókkal szemben (jelenleg nagyon nehéz egy szakszervezeti képviselőt kirúgni).
Ezzel párhuzamosan csorbul a szakszervezetek ellenőrzési joga is. A jelenlegi törvény alapján a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhetnek, amelyek a dolgozók gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatosak (sőt, részletes betekintést kaphatnak a cég helyzetébe és terveibe), a munkáltató pedig nem tagadhatja meg a tájékoztatást. Az új tervezet alapján a szakszervezetek kérhetnek tájékoztatást, de a munkáltató megtagadhatja ezt.
Nincs kifogás
A szakszervezetek munkahelyi jelenlétének egyébként sem lesz sok értelme az új munkatörvénykönyv alapján, ugyanis az - eddig is létező - üzemi tanácsok lesznek a munkavállalók alapértelmezett képviselői a munkáltatókkal szemben. Üzemi tanácsot ötvennél több személyt foglalkoztató cégben választhatnak a munkavállalók. A tagokat öt évre választják, a működésével kapcsolatos költségek a munkáltatót terhelik. Az üzemi tanács elnökének és tagjainak megmarad a munkaidő-kedvezménye, illetve a vele járó távolléti díja.
Nagyítás-fotógalériánk a budapesti bohócforradalomról. Kattintson a képre!
Stiller Ákos
Igaz, a törvénytervezetbe bekerült a lehetőség, hogy a szakszervezetek is képviseljék a dolgozókat anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban. Csakhogy az új javaslatból kikerült a szakszervezeteknek az a joga, hogy kifogást emeljenek a munkáltató jogellenes döntéseivel szemben. A jelenlegi szabályozás szerint a kifogásolt intézkedést az egyeztetés befejezéséig vagy a bíróság döntéséig nem lehet végrehajtani, a tervezet alapján ennek a jövőben nem lesz akadálya.
Miért szereti a kormány az üzemi tanácsokat?
Az üzemi tanács a szakszervezetnél sokkal kisebb érdekérvényesítésre képes szervezeti forma: munkahelyenként széttagolt és nem tagozódik nagyobb, például országos szervezetbe, emellett nincs vagyona. Nincs sztrájkjoga sem: munkabeszüntetés esetén pártatlan, semleges magatartásra köteles.
A szakszervezetek visszaszorításának szándékát nem is palástolja a kormány. A Nemzetgazdasági Minisztérium már június végén, a Magyar Munkatervben arról írt, hogy a munkavállalók foglalkoztatását érintő munkáltatói döntésekbe az üzemi tanácsoknak legyen beleszólása, ne a szakszervezeteknek. Az egy hónappal ezelőtt kiadott dokumentum azzal érvel, hogy a szakszervezet elsősorban a munkáltató feletti szinten a „legális konfrontáció”, az üzemi tanács viszont a „bizalomteljes együttműködés” eszköze.
| Fontosabb szerepet kap az üzemi megállapodás |
Kollektív szerződést az új munkatörvénykönyv alapján is lehet majd kötni, kérdés azonban, hogy a szakszervezetek visszaszorulásával egyes helyeken meglesz-e az ehhez szükséges taglétszám (ami nagyjából az adott munkahely dolgozóinak 10 százaléka).
A kollektív szerződést emellett az erre jogosult szakszervezet hiányában helyettesítheti majd az üzemi megállapodás, amit az üzemi tanács köt a munkáltatóval. Az üzemi megállapodás eddig is létezett, az új munkatörvénykönyv alapján azonban jóval fontosabb szerepe lesz a jövőben. A jövőben az üzemi megállapodásban is lehet rögzíteni a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat, a javaslat ugyanakkor korlátozza az üzemi megállapodás hatáskörét azzal, hogy a munka díjazásának megszabásától eltiltja. |
A kormányzati dokumentum szerint azzal, hogy a szakszervezetek tagjaik érdekképviseletét látják el, összeférhetetlen a munkáltató működését érintő döntésekben való közreműködés és a kifogás joga. A szakszervezeti tisztségviselőket megillető eddigi védelem pedig azért felesleges, mert a tervezet részletesen megfelel az egyenlő bánásmód követelményének. A szakszervezeti jogosultságok megnyirbálásának másik kormányzati indoklása a Magyar Munkatervben, hogy ezáltal enyhíthetők a munkáltatói terhei is.
