Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A Jobbik azt szeretné, ha a devizahitelezés teljes rendszerét állami ellenőrzés alá vonnák – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel.
A képviselő elképzelésüket ismertetve azt mondta, hogy az adósságtömeg a kereskedelmi bankoktól körülbelül 50-70 százalékos töredék áron kerülne át egy nemzeti kríziskezelő ellenőrzése alá.
Szerinte ez a bankoknak azért érné meg, mert ha a hitelek 30-40 százaléka bedől, akkor soha nem jutnak a pénzükhöz. Úgy látja, az államot sem érné érdemi kár, mert az adósok neki törlesztenének, csak már "emberbarát futamidővel, emberbarát részletekkel, egyedi áttárgyalási lehetőséggel".
A kabinet intézkedéseit bírálva Z. Kárpát Dániel kijelentette, hogy a devizahitelesek problémája olyan nemzetgazdasági és szociális katasztrófa, "amellyel a kormány nemes egyszerűséggel nem foglalkozik nyaralás közben. Látható, hogy rövidgatyában, ilyen problémákat nem lehet megoldani".
Az ellenzéki képviselő, aki mellé egy a lakáshitelük miatt az öngyilkosságot választók sorsát szimbolizáló hullazsákot helyeztek el, úgy fogalmazott, ha a kormány nem tesz semmit az ügyben, akkor azzal vállalja annak felelősségét, hogy tragédiák tucatjai következhetnek be.
Arra a kérdésre, hogy múlt héten egy rendőri intézkedés során frakciótársa, Zagyva György Gyula nem mondott le mentelmi jogáról, azt felelte, hogy az ügyre részletesen Vona Gábor pártelnök-frakcióvezető reagál majd kedden.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?