Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Lassul az európai gazdasági növekedés, de nem vár recessziót a pénzügyi EU-biztos.
Csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatóján Olli Rehn uniós pénzügyi biztos olyan adatokat ismertetett ugyan, amelyek a gazdasági növekedés lassulására utalnak kulcsfontosságú uniós országokban, ám szerinte visszaeséstől nem kell tartani. Rehn elismerte, hogy az európai gazdasági kilátások az utóbbi időben romlottak. Mint fogalmazott, az adósságválság viharait a reálgazdaság is megszenvedi.
A brüsszeli statisztikai adatok szerint az EU gazdasága az első negyedévben még erőteljesen növekedett, aztán a növekedés lassult. E lassulás az év hátralevő részében folytatódik, és a növekedés az év végére már csaknem teljesen megszűnik – 0,1-0,2 százalékosra mérséklődik. Éves átlagban azonban idén még így is várható 1,7 százalékos GDP-bővülés a 27 EU-országban, illetve 1,6 százalékos bővülés a 17 euróövezeti tagállamban. Ahogy a tavaszi előrejelzéshez képest most lassúbb növekedésre számítanak az unióban, úgy az infláció alakulását illetően is módosultak a jóslatok, nevezetesen az áremelkedés ütemének erőteljesebb mérséklődésére számítanak, mint fél évvel ezelőtt.
Számszerűsítve a 27 EU-tagországban 2,9 százalékos, az euróövezetben pedig 2,5 százalékos infláció várható éves átlagban. Ezen belül azonban az év végén már alig lesz 2 százalék fölött az aktuális inflációs ráta. Az Európai Bizottság az euróövezeti Németországra, Franciaországra, Olaszországra, Spanyolországra és Hollandiára, valamint az eurózónán kívüli Nagy-Britanniára és Lengyelországra – mint a gazdasági szempontból legfontosabb hét uniós országra – lebontott adatokat is közzétett.
Ezek szerint egyedül Németországban javultak az éves növekedési kilátások tavasz óta – az akkor várt 2,6 százalékról 2,9 százalékra. A francia gazdaságtól 1,8 százalékos bővülés helyett most már csak 1,6 százalékot, Nagy-Britanniától 1,7 százalék helyett 1,1 százalékot, Olaszországtól 1 százalék helyett 0,7 százalékot, Spanyolországtól – a tavaszi jóslattal megegyezően – 0,8 százalékot, Hollandiától pedig 1,9 százalék helyett 1,7 százalékot vár Brüsszel.
A hét legnagyobb uniós nemzetgazdaság közül a legnagyobb növekedési ütem idén Lengyelországtól várható: mikén tavasszal is, most is 4 százalékra számítanak az uniós szakemberek.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dől el, hogy a fővárosi képviselők kiigazítják-e a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, vagyis lesz-e érvényes büdzséje a fővárosnak vagy sem. Utóbbi esetben durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellene készülni. Kövesse a közgyűlés eseményeit a HVG élő közvetítésével.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.