Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az EBRD a bejelentésben felidézte, hogy Jordánia előtt a térség országai közül már Egyiptom, Marokkó és Tunézia is kérte felvételét. Az EBRD közölte: jelenlegi tőkekapacitása alapján évi 2,5 milliárd euróig terjedő finanszírozást tud nyújtani a feltörekvő arab demokráciáknak anélkül, hogy további forrásokat kellene kérnie részvényeseitől. A bank hangsúlyozta, hogy az új térségek finanszírozása sem csökkenti elkötelezettségét a jelenlegi működési területéhez tartozó 29 ország mellett.
Az EBRD-t húsz éve eredetileg Közép-Kelet-Európa, illetve az egykori szovjet térség piacgazdasági és politikai átalakulásának finanszírozására hozták létre, ám az egyes észak-afrikai arab országokban lezajlott fordulatok után felmerült annak lehetősége, hogy a pénzintézet e térség támogatásából is részt vállaljon. A bank igazgatótanácsa július végén hivatalosan is javasolta a részvényeseknek az EBRD tevékenységének kiterjesztését a "déli és a keleti mediterrán" térségre. A részvényeseknek erről egyhangú döntést kell hozniuk.
Az EBRD jelenleg 61 részvényes ország, valamint két kormányközi szervezet, az EU és az Európai Beruházási Bank (EIB) tulajdona. A kazah fővárosban, Asztanában megrendezett idei éves EBRD-közgyűlésen Thomas Mirow bankelnök kijelentette, hogy az EBRD észak-afrikai finanszírozási programjai legkorábban 2012 tavaszán kezdődhetnek. Mirow kijelentette azt is, hogy az EBRD becslése szerint a közép-európai EU-tagországok 2015-re "kinőnek" a bankból, s az EBRD azután elsősorban Európa déli és keleti részére, valamint Közép-Ázsiára összpontosítja tevékenységét.
A bank - amely a legnagyobb egyedi befektető jelenlegi működési országcsoportjában - a tevékenységi területén végigsöprő pénzügyi válság miatt jó ideje felülvizsgálta azt a korábbi stratégiáját, amelynek alapján - ha megvalósult volna - a közép-európai EU-tagállamok már tavaly óta nem részesülnének új finanszírozásban az EBRD részéről. Az EBRD 2006-ban jelentette be, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re "kiérik" a bankból, vagyis azután nem lesz már szükségük közvetlen EBRD-finanszírozásra.
A pénzügyi válság elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD bejelentette, hogy a kialakult helyzetben leállítja a közép-európai EU-térségből akkor már elkezdődött kivonulási folyamatot. A működési területhez tartozó országcsoport támogatásának növeléséhez az EBRD ugyanakkor 50 százalékos tőkeemelést is kért a részvényes országoktól; ezt a Zágrábban megrendezett tavalyi éves közgyűlésen jóváhagyták.
A tőkeemelés a bank számításai szerint 2010-2012 között évi 9 milliárd euró, az utána következő három évben pedig évente 8,5 milliárd euró új finanszírozás folyósítását teszi lehetővé. Az EBRD ennek alapján arra számít, hogy 2010-től 2015 végéig összesen több mint 50 milliárd euró új finanszírozást tud nyújtani a működési területéhez tartozó országoknak. A kereskedelmi bankok és más partnerek kapcsolódó társfinanszírozásaival együtt a londoni pénzintézet számításai szerint elérheti a 150 milliárd eurót az EBRD irányításával megvalósuló programok értéke a 2015 végéig tartó időszakban.
